Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
6. Bencze Géza: Török Ferenc, Somogy megye mérnöke (1799-1832)
1815-ben vetődött fel Somogy és Zala megyék részéről a két megye határán a Balatontól hosszan délre nyúló Ormándi (Kápolnai) berek rendezésének a kérdése. Somogy a lecsapolás lehetőségének kivizsgálására Török Ferencet küldte ki, aki 1816. decemberében beadott jelentésében a ibérek rendezhetőségéről tájékoztatta a megyét, sőt költségvetést is mellékelt jelentéséhez. 20 A megye utasíthatta a részletes tervezet kidolgozására is, mert a következő évben már a tervezett lecsapolás térképvázlatát is elkészítette. (A térkép a 88. és a 89. oldalak között látható.) A tervezethez készült egyik térképét ma S 12. Div. XI. No 131. jelzet alatt az Országos Levéltár a helytartótanácsi térképek állagában őrzi. A térkép címe: Török Ferenc rajzollatja azon Bereknek, melly az Ormánd-hidi Malom tájátul a Mogyoródi határig Tekintetes Zala és Somogy Vármegye közt kiterjed. - 1818. - Méretaránya: 600 öl = 158 mm, azaz 1:7200. Nagysága: 176x52 cm. Színezett; tájolása É-i. 21 A nagy kitejedésű, rendkívül alacsony fekvésű völgy kiszárítására Török olyan tervet készített, amelynél a kiásandó csatornák vezetésének villás elágazású megoldása érdekes módon szinte teljesen megegyezett az 1820-ban Budán kiadott Mérnöki Utasításban megadott formával. 22 A tervezet szerint a lecsapolás tökéletesen végrehajtható lett volna a berek szinte egész hosszában, egyedül a Kisbalatonnal szomszédos területek kerültek volna időszakosan víz alá, a Balaton magas vízállása miatt. A .megye a tervezettel egyetértett, de mégis elrendelte az újabb vizsgálatokat - most már Zalával közösen -, mert a lecsapolással - éppen a Kisbalatonnal szomszédos területek miatt - Festetics Imre nem értett egyet, sőt egyenesen tilalmazta azt a saját leendő kárai és Török - szerinte - hibás felvételei miatt. 23 Hiába adta be már ezek után Török és Fóka Antal Zala megyei mérnök a következő évben és 1821-ben is újabb terveit, mindkét megye levette a napirendről a berek rendezését. Festetits Imre kamarás tiltó szavára meghátrált mindkét megye, pedig a tervezetek hibátlan voltáról annyira meg voltak győződve, hogy azokat az Építészeti- és Hajózási Igazgatósággal is megvizsgáltatták. 2 ' 1 A Kapós sikertelen és felsőbb utasításra abbahagyott szabályozása, az Ormándi berek rendezésének elhúzódó ügye mellett a megye számos kisebb-nagyobb mérnöki munkát igénylő feladata természetesen Törökre hárult. Malmokról adott jelentései, vizsgálatai ismeretesek az 1817-1820. közötti évekből. Neki, mint megyei mérnöknek kellett elvégezni néhány uradalmi mérnök malom- és gátrendezési tervének felülvizsgálatát, illetve maga is több ilyen tervet készített. E tervek - kisalberti, jádi, fonói, csornai, mezőkomáromi, atádi, ötvösi, szabási 25 és a melléjük csatolt jegyzőkönyvek, libellációs (szintezési), azaz magasságmérési adatok, vízmennyiségszámítások egy igen felkészült, lelkiismeretes munkáról adnak számot. Jelentős állomás volt Török életében, hogy megyei mérnöki munkájának elismeréseképpen 1817. végén Teleky László, a vármegye főispáni hivatalának helytartója, táblabíróvá nevezte ki. 26 Török meglehetősen ritkán használta címét, térképeit, jelentéseit szinte kivétel nélkül továbbra is a szokott módon írta alá: Török Ferenc, T. N. Somogy Vgye. Ord. Földmérője. Nagyjából erre az időszakra esik a drávai munkálatok felújítása is a megye részéről, elsősorban Kőrös, valamint Zala megyék munkálataihoz kapcsolódva. Mind gyakrabban fordul meg a Dráva mellett Török, hol véleményadásra, a szomszédos munkálatok megtekintésére, bol pedig egy-egy Dráva menti falu földjeiben az áradások okozta károk és kisebb munkák felvételére. 1817-ben még
