Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)

egyben a település önállóságából következőleg bizonyos közös gazdasági és önigazgatási feladatokat végzett, viszont így a királyi kormányzat - s jobbágyfalu esetében: a földesúri adminisztráció - számára többé kevésbé egységet jelentett. Az új falu alapítását előbb-utóbb követte területének más falvak földjétől való elhatárolása is." (Szabó L: A falurendszer kialakulása Magyarországon. Bp. 1966. 199.) A régészeti terepbejárások során olyan településeket is felkutattunk, amelyek kisebbek, ideiglenes jellegűek voltak, mások pedig valamelyik falu önálló határral nem bíró résztelepülései lehettek, így a fenti definíciónak nem felelnek meg. Pontosabbnak érezzük a „falu" helyett a „település" kifejezést. 7. Szabó I. im. 8. Müller R.: Adatok a fonyódi járás törökkori településtörténetéhez. Studium I. Debrecen, 1970. 9. A földrajzi egységek elkülönítése Kogutovicz K. könyvén alapul. Kogutovicz K.: Dunántúl és Kisalföld írásban és képekben. II. Szeged, 1936. 10. IM. 181. 11. Lóczy L.: A Balaton-tó környékének részletes geológiai térképe. 1:75000 Bp. 1920. 12. Bendefy L., Sági K. és Simonyi D. munkáinak jegyzéke megtalálható Füzes M.-Horváth L.: A vörsi Máriaasszony-szigeti templomrom és a Balaton hajdani vízszintje c. vitahozzászólásában. Földr. Ért. XX (1971) 491-97. 13. Horváth B.: Árpád-kori faépítkezés nyomai Fonyód-Bélatelepen. Folia Arch. XIX (1968) 14. 10. j.; Sági K.: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig a történeti és kartográfiai adatok tükrében. VMM 7 (1968) 444. 14. Sági K. im. 445. A Bendefy L. által rekonstruált vízállások mellett az Árpád-kori települések egy részét állandóan víz borította volna. Dr. Bendefy L.-Dr. Nagy /.: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Bp. 1969. 62-64. és 52. 1. 51. ábra. 15. Takács Gy.: A somogyi Nagy-Berek. Pécs, 1934. 12. 16. A balatoni halászatra és halastavakra vonatkozó adatok Ortvay T.: Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Bp. 1882. 354—357. 17. Lukács K.: A Balaton földrajza 200 év előtt. Tihany, 1943. 250. 18. Az ország egyik legsűrűbben lakott területét tételezi fel Győrffy Gy. a Balaton környékén, elsősorban az É-i partra vonatkozóan. Győrffy Gy.: Magyarország népessége a honfoglalástól a XIV. század közepéig. Magyarország történeti demográfiája. Szerk.: Kovacsics ]. Bp. 1963. 48. 19. ,, . . . a tó vidéke időközben úgyszólván elnéptelenedett." Entz G.-Gerő L.: A Balatonkörnyék műemlékei. Bp. 1958. 16. 20. Csallány D.: Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Bp. 1956. Balalatonberény, Balatonboglár, Fonyód, Gyugy, Somogyvár és Szöllősgyörök: 84., 115., 120., 187. és 203. 21. Kovrig I.: Arch. Ért. 85 (1958) 205. 22. Kuzsinszky B.: A Balaton környékének archeológiája. Bp. 1920. 22-23.; Draveczky B.Sági K.-Takáts Gy.: A Somogy megyei múzeumok régészeti adattára. Kaposvár, 1964. 9. 23. Sági K.: Arch. Ért. 92 (1965) 239. Balatonszentgyörgy. 24. A Szegedről Vörsre vezető erdei úton, a tikosi bekötőúttól 600 m-re, és a Vörstől Ny-ra lévő Papkert ÉNY-i részén. 25. Sági K.: Arch. Ért. 92 (1965) 240. Főnyed. 26. Uo. Keszthely. (A települést X-XI. századinak határozták meg, a leletanyagban azonban szép számmal találunk IX. századi kerámiatöredékeket és nyílhegyet is. 27. Győrffy Gy.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről. Bp. 1959. 25.; Uő.: A honfoglaló magyarok települési rendjéről. Arch. Ért. 97 (1970) 205-206. 28. Uo. 29. Baranyai B.: Somogy vármegye nemes családai. Monográfia-sorozat, Somogy megye. Szerk.: Csánki D. Bp. é. n. 591. Osi központjuk a közeli Somogyjád határában lévő Bü pusztákon volt, ahol Szent Kereszt tiszteletére szentelt nemzetségi monostoruk is állt. 30. Csánki D.: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. II. Bp. 1894. 686. Messer család. 31. Csehit és Tótit azért vehettük a korai települések közé, mert legkorábbi adataik -i képző nélkül említik őket. 32. Győrffy Gy. im. 1959. 28-31. 33. Magyar K.: Adatok a középkori Szent György névadás somogyi forrásaihoz. Somogy megye múltjából. 2 (1971) 16.