Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
3. Müller Róbert: A fonyódi járás középkori településhálózata (A járás X-XV. századi településeinek jegyzéke)
val (az összlakosságból előzőleg levonva a városok és mezővárosok becsült népességét) arra az eredményre jutunk, hogy a XV. század végén az írásos forrásokból megállapítható 18 000—19000 élő falu helyett több mint 30000 falu állt Magyarországon. 57 A terepbejárások során valóban találkozunk olyan későközépkori lelőhelyekkel, melyek falvaknak tekinthetők, de a források által említett falvak egyikével sem azonosíthatók. XV. századi írásbeliségük alapján azonban bizonyos, hogy a forrásokból nem ismert falvak száma semmiképpen sem lehetett 10000-es nagyságú. További kutatásoknak kell eldönteni egy másik kérdést is. 1330 és 1526 között az ország népessége 2 millióról 3,5-4 millióra növekedett. 58 Az új falvak viszonylag kis száma miatt szó sem lehet a falvak számának megduplázódásáról. Ezt a nagy szaporulatot a növekvő számú és gyorsan erősödő mezővárosok sem tudták mind felszívni. A falvak számának Árpád-kori gyors növekedése alapján valóban számolni kell a falvak átlaglakosságának XII-XIII. századi csökkenésével. De felmerülhet, hogy a XV. századra talán megfordult ez a folyamat. Erre utalhatnak területünkön a későközépkorban keletkezett résztelepülésék és az a megfigyelés, hogy több lelőhelyen a későközépkori leletanyag nagyobb területen gyűjthető, mint az Árpád-kori. 59 Szabó István könyve, egy egész élet munkájának gyümölcse, történettudományunk jelentős alkotása. Gazdag eredményei mellett ez az összegezés rámutat középkori forrásaink fogyatékosságaira is. Megjegyzéseinket inkább csak a figyelem felkeltésére szántuk. Új eredményeket elsősorban az országos régészeti topográfiai munkálatok beindulásával a régészettől várhatunk. A terepbejárások adatai alapján közelebb juthatunk a középkori településtörténet és a településhálózat kialakulásának nyitott kérdéseihez. JEGYZETEK 1. Müller R.: A fonyódi járás középkori településtörténete. Szakdolgozat, 1967. Kézirat az ELTE Régészeti Tanszékén. A terepbejárásokat a MTA Régészeti Kutató Intézetének anyagi támogatásával végeztük. 2. Ezzel a módszerrel dolgoztuk fel Göcsej központi magjának településtörténetét, amely a pusztán írásos forrásokra épülő elemzéseket gyökeresen új eredményekkel egészítette ki. Müller R.: Régészeti terepbejárások a göcseji „szegek" vidékén és településtörténeti tanulságaik. Zalaegerszeg, 1971. 3. Belterületen többnyire csak a templom környékén találtunk leletanyagot (pl. helle <\4-, Táska 77.), esetleg a település szélén figyelhető meg a belterület alá húzódó lelőhely (pl. Keresztúr 45., Újlak 85.). 4. A következőkben példaként említendő települések vonatkozó jegyzetei a függelékben szerepelnek, így itt csak azt a számot adjuk meg, amely alatt a függelékben a települések megtalálhatók. Pl. Rád (66.) 5. A településtörténet célja a települések funkcionális és arculati fejlődésének vizsgálata, a fejlődés minden gazdasági és társadalmi vonatkozásának figyelembevételével. (Mendöl T.: Általános településföldrajz. Bp. 1963. 44.) 6. Mendől Tiborral ellentétben Pálóczi Horváth Andrással értünk egyet: a középkori Magyarországon már szó lehet településhálózatról. (Pálóczi H. A.: Régészeti és demográfiai módszerek Árpád-kori településtörténeti kutatásunkban. Előadás az 1971-es nagyvázsonyi konferencián. Soksz. 2-3.) Szándékosan használjuk a faluhálózat helyett a településhálózat kifejezést. Szabó I. meghatározása szerint a középkorban „falu akkor jött létre, amikor egy kisebb-nagyobb közösség térbelileg elkülönülten telepedett meg, s maga a település ... a falunév adásának szokásai szerint külön egyéni nevet kapott,
