Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

2. Magyar Kálmán: A somogyvári apátság Péter titulusának forrásairól (Adatok a korai magyar egyházszervezés kérdéséhez)

Péter titulusú keresztelő kápolnája a térítő katonaságé lesz.'

1 Kialakul az Árpádház ideológiája, 'amely szerint a keresztény uralkodók elsőrendű funkciója éppen az egyház védelme, a pogányság leküzdése lesz. S ezt a félfogást szimbolizálja a koronázási jelvények közül az új királynak elsőként átnyújtott kard. A szimbolikus védelem pedig legelőször a székesfehérvári Szent Péter és Pál egyházban történő lovaggá avatási szertartás után - a déli külvárosban levő dombon, a négy égtáj felé végzett kardvágásban nyilvánul meg.

7A fentiek alapján az államalapító István király idejében Magyarországon kialakuló Péter és (Pál) kultuszának alapvető forrásai jól követhetők. Az uralkodó - a középkori szimbolika alapján - az államalapításkor a magyar egyházat „kősziklára = Péterre" építi és elsősorban „Pál fegyverével" a szakrális karddal védelmezi és terjeszti. S ez a térítő ideológia Székesfehérváron, de a többi ispánsági és püspöki, sőt talán nemzetségi központokban éppen a Péter patrociniumok alapján követhető. A Péter kultusz természetesen István halála után is jelentkezik. Péter, a királyi testőrség volt parancsnoka - az egyik királyi székhelyen - Óbudán az István által alapított Szent Péter és Pál tiszteletére emelt bazilika építését folytatja.'

3 Ugyancsak a királyi hadsereg, a testőrség egykori parancsnoka: Aba Sámuel alapítja Sáron (Abasáron) Péter és Pál tiszteletére nemzetségi, kegyúri monostorát.'

4 Péter és később talán Salamon idejében a testőrség vezetésével megbízott Gutkeledek egyik nemzetségi ágánál: a Dobi Dorogoknál a Bihar megyei Diószegen, a nemzetségi várközpontban épül Szent Péter tiszteletére kegyúri egyház. A Gyovád nemzetség gáborjáni Péter titulusú kegyúri temploma is Bihar megyében fekszik.

75 Az Aba nemzetséggel szomszédos, talán velük rokon nagyobb nemzetségek: Örsúr és a Bors, vagy Miskolc nemzetségi kácsi, illetőleg tapolcai (Miskolc) nemzetség központjában szinten Péter és Pál tiszteletére emeltek kegyúri bencés apátságot a XI. században.

76 A felsoroltakat több példával lehetne szaporítani. I. István egyházszervezésekor kialakuló Péter kultusz tehát továbbgyűrűzik, azzal, hogy éppen a király közvetlen környezetének, testőrségének vezetői, illetőleg a bihari dukátus több nemzetségének központjában is találunk Péter titulusú templomokat. Az istváni állam és egyházpolitika - s vele a Péter kultusz - legnagyobb koncepciójú folytatója és szinte bevégzője I. (Szent) László király lesz. 1083-ban - VII. Gergely pápa római zsinatjával közel egyidőben - alapítja, illetőleg összevonja a Szent Pálnak és Péternek szentelt Bács-kalocsai érsekséget. Szent László - I. Istvánhoz hasonlóan - a pápai kapcsolatokat keresi." A gyakorlati politika szerint László a nagy állami, illetőleg fegyveres hatalommal rendelkező német császár helyett, az annak hatalmát gyengítő pápaságot és szövetségeseit támogatta. I. István egyházszervezésének folytatásakor Szent István tiszteletére alapítja a zágrábi püspökséget 1091-ben. Az ő nevéhez fűződhet több királyi udvarháznak monostor céljára történő átalakítása, átszcntelése. A kolozsmonostori és a Tolna megyei pápai apátságot is ő hozza létre. Az általa kanonizált (1083) I. István példáját követi, amikor ,

y

követsegekkel, levelekkel és ajándékokkal fordul a nagyhírű latin főapátokhoz, ereklyéket és szellemi segítséget kérve tőlük".'

8 Ezek között a nagyhírű latin főapátok között éppen a reform pápák (VII. Gergely, III. Viktor és II. Orbán) fő támaszai: a montecassino-i és a cluny-i főhatóság alá tartozó saint-gillesi piorok szerepeltek. Ezért látszott a főként francia,