Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után
Község Év Számosállat db % Az i red. hold szántóra jutó számosállat Sántos 1895 1911 1935 1942 1962 1966 446,7 425,9 380,3 512,2 2596,9 2585,2 100 95,3 85,1 114.6 581,3 578,7 2,2 2.3 Szcntbalázs 1895 1911 1935 1942 1962 1966 485,4 780,7 156,5 559,1 383,8 407,8 100 160,8 32,2 115,1 79,0 83,9 0.38 0,63 0,13 0,46 0,50 Az állattenyésztésben a fajtaváltás nehézséget a paraszti kisbirtok 1911-re már megoldotta, a mikrotájban általánosságban fejlődésről beszélhetünk. A számosállatra átszámított állatállomány Szentbalázsnál 60,8%-ot, Hajmásnál 41,6%-ot, Kaposgyarmatnál 37,2%-ot, Cserénfánál 16,1%-ot, Bőszénfánál 11%-ot növekedett. A fajtaváltás nehézségeit már kevesebb sikerrel oldották meg Gálosfán, ahol 14,3% és Sántoson 4,7% csökkenés mutatkozott. Az 1935-ös adatok szerint a vizsgált községekben mindenütt nagyobb visszaesés történt, az agrárértékesítési válság intervalluma kimutathatóan hosszú ideig elhúzódott. Az 1895-ös bázisévhez viszonyítva Bőszénfa, és Hajmás községeknél a számosállat létszáma még mindig magasabb annak ellenére, hogy itt is csökkent, a többi községnél azonban jelentősebben visszaesett. Az állattenyésztés iránya mégis felfelé ívelő, amit az 1942-es adatokkal is igazolhatunk, mivel csupán Hajmásnál észleltünk csak némi visszaesést. Az 1962-66 közötti időszakban a termelőszövetkezetek megszilárdultak. A számosállatszám növekedése, illetve csökkenése községenként az alábbiak szerint változott. Hajmás községnél 11,1%, Kaposgyarmatnál 15,4%, Szentbalázsnál 4,9% a növekedés, ugyanakkor Bőszénfánál 36,5%, Gálosfánál 6,7%, Cserénfánál 10,5% volt a csökkenés. Sántos község állatállományának az elemzésétől eltekintünk, mivel a község területén működő, de a mikrotájban szervesen nem kapcsolódó állami sertéstelep állatállományát a szövetkezeti és a háztáji állománytól nem tudjuk elkülöníteni. Végül is elmondható, hogy a redukált szántóterület csökkenésével párhuzamosan a számosállat alakulása - a mikrotáj egészében - is csökkenő tendenciát mutatott. A redukált szántóterület csökkenése azonban gyorsabban érvényesült, amit az egy redukált szántóra jutó számosállat sűrűsége is igazolt. A számosállat sűrűsége 1935-ben valamennyi községnél visszaesést mutatott, azt követően - Szentbalázs községtől eltekintve - azonban mindenütt növekedett. Ha az 1895-1966 közötti időszakot vesszük figyelembe, akkor Bőszénfánál, Szentbalázsnál, Cserénfánál Hajmásnál növekedést, Kaposgyarmatnál és Gálosfánál pedig némi csökkenést láthatunk. A rendelkezésünkre álló adatokból megállapíthatjuk, hogy a számosállatsűrűség 4-5 évenkénti trágyázást tesz lehetővé. A növénytermesztés és az állattenyésztés szerkezetének a vizsgálatát is csak összefüggésben lehet elvégezni. Az alábbiakban a mikrotáj vetésterületének i960, évi adatait kívánjuk feltüntetni/' 3 (9. sz. táblázat)
