Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

généi magasabb volt. Az 193 5-1966. közötti időszakban pedig 12,3%-kal csökkent a részesedési arány, amely - Gálosfa községet leszámítva - magasabb volt, mint a vizsgált községek bármelyikében. A jelentős csökkenés ellenére a zselici táj 40,1%-os szántóterületi aránya még mindig magasabb volt, mint a mikrotájban lévő községeké. A megye összesített adatai szerint a szántóterület növekedésének a tetőpontja 1913-ban volt, majd azt követően 1935-ig stagnált. Az 1895—1913 közötti 3>7%-os növekedés ugyan alacsonyabb mint a Zselicben, de 1966-ig az 1,4%-os visszaesés is kevesebb volt. A szántóterület részesedése a megyében még mindig 48,4%-ot mutatott, tehát lényegesen magasabb szintet, mint a mikrotájban, illetőleg a Zselicben. Ugyanezt elmondhatjuk a kategórián belüli változásra is, ahol mindössze 1,7%-os csökkenés mutatkozott. A kert és gyümölcsös a mikrotájban mindvégig jelentéktelen szerepet játszott, mindenütt stagnált, kategórián belüli növekedést is csak Bőszénfa és Sántos községeknél tapasztaltunk. A Zselicben az összterülethez viszonyítva a kert és a gyümölcsös 189 5-1966 között megkétszereződött, a kategórián belül pedig 87,2%-kal növekedett. A megyei adatok szerint a kert és a gyümölcsös részesedési aránya nagyobb volt mint a mikrotájban és a Zselicben, a kategórián belüli 196,2%-os növekedés pedig rendkívül dinamikus fejlődést mutatott. A szőlőmüvelés a mikrotájban fokozatosan visszaesett, csupán Gálosfánál láthattunk 1,7%-os növekedést, de 1935 után itt is visszaesés történt. Hasonló jellegű tendenciát tapasztaltunk a Zselicben is, a 62,2%-os kategórián belüli csökkenéssel. Somogy megyében a szőlőterület 1966-ig részesedését tekintve 0,6%-kal, a kategórián belül pedig 29%-kal lett kevesebb. A rét részesedése a mikrotájban elég magasnak tűnt, de községenként változó képet kaptunk. Bőszénfánál 1895-1962 között 0,7% volt a növekedés, de 1971-ig 0,2%-ot csökkent, ennek ellenére a kategórián belüli növekedés 2,9%. Cserénfánál 1935-ig a részesedésnél 2,5% volt a csökkenés, majd 1962-ig 1,2% volt a növekedés, de az utóbbi évtizedben már stagnáló képet kaptunk. Gálosfánál a részesedés tekintetében a mélypont ugyancsak 1935-ben volt, de a 0,2%-os csökkenés jelentéktelennek tűnt, a későbbiekben pedig 5,4% volt a növekedés. A kategórián belül is növekedés mutatkozott. Hajmásnál a részesedés 1935-ig 1,3%-ot csökkent, majd 1966-ig növekedett, de utána ismét stagnált. Kaposgyarmatnál statikus képet kaptunk, a csökkenés nem volt számottevő. Sántosnál 1895ben a 14,1%-os részesedési arány a mikrotájban a legmagasabbnak tűnt, de 1913-ig már itt is 4,9%-ot csökkent. Az 193 5-1962 közötti évtizedekben 2,2%-os növekedést, azt követően 1971-ig 2,8%-os visszaesést tapasztaltunk. A rét részesedési aránya Szentbalázsnál volt a legalacsonyabb, 1971-ig 0,9%-kal lett kevesebb. A kategórián belüli változás 189 5-1971 között községenként az alábbiakat mutatta. Gálosfánál 27,7%, Hajmásnál 10%, Bőszénfánál 2,9% növekedést, Sántosnál 25,9%, Szentbaiázsnál 20,1%, Cserénfánál 13,3%, Kaposgyarmatnál pedig 3,6% csökkenést láthattunk. A legelő mikrotáji vizsgálatánál 1895-1971 között a következőket láthattuk. A legelőterület részesedése Bőszénfánál 12,2%-kal, Gálosfánál 1,4%-kal, Szentbalázsnál 0,5%-kal növekedett, de a többi községnél mindenütt csökkent. Hajmásnál 7,3%, Sántosnál 3,5%, Kaposgyarmatnál 3,3%, Cserénfánál 2,1% volt