Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

ségleteihez ugyan jobban igazodó, de mindvégig a követelmények és igények alatt funkcionáló agrárstruktúra létrejöttét. A Zselic természetföldrajzi adottságai - gondolunk itt elsősorban a domborzati és talajviszonyokra - az extenzív termelésbővítés lehetőségeit csak korlátozottan biztosították. Az 1895-1971 közötti időszak agrárfejlődésének vertikális elemzésénél a művelési ágakat tekintve olyan kép rajzolódik ki előttünk, amely láthatóan egybeesik a megyei fejlődéssel, de a mikrotáj jellegzetes specifikumait is tükrözi. A mikrotáj, majd a zselici táj és a megye összesített adatai alapján a művelési ágaknál bekövetkezett változások közös és eltérő vonásait is láthatjuk.

29 (4-5. sz. táblázat) A mikrotájban a mezőgazdasági terület mind a hét községnél csökkenő tendenciát mutatott. Részesedési arányát községenként nem százalékoltuk ki, de így is megállapíthatjuk, hogy a visszaesés 1971-ig számottevő volt. Hasonló arányú változást láthattunk a Zselicben is, ahol a vizsgált időszakban 10,3% volt a csökkenés. Somogy megye összesített adatai alapján némileg kedvezőbb képet kaptunk, mert csak 3,9%-os csökkenés 'mutatkozott. A szántóterület arányait vizsgálva a mikrotájon belül az alábbiakat láthatjuk. Az összterülethez viszonyítva a szántóterület részesedése 1895-ben községenként eltérő képet mutatott, Gálosfánál 48,6%-ot, Bőszénfánál 44,6%-ot, Sántosnál 42,7%-ot, Hajmásnál már csak 38,5%-ot, Szentbalázsnál 32,7%-ot, Cserénfa és Kaposgyarmat községeknél pedig még a 20%-ot sem érte el. A századelőn kibontakozó extenzív fejlődés következtében a szántóterület az összterülethez viszonyítva és a kategórián belül is növekedett 1935-ig - amikor elérte a legmagasabb szintet -, majd azt követően fokozatosan csökkenc. Ettől eltérő változást láthattunk Gálosfánál és Szentbalázsnál, ahol a szántóterület részesedésének a tetőpontja 1913-ban volt, Kaposgyarmat községnél pedig 1895-től kezdődén mindvégig csökkenés mutatkozott. A növekedés üteme 1935-ig községenként változott. Gálosfánál 8,1%, Bőszénfánál 8,2%, a többi községnél már kevesebb, így Hajmásnál 3,9%, Cserénfánál 2,3%, Sántosnál 1,6%, Szentbalázsnál 1,4% volt a csökkenés. A kategórián belüli változásnál is hasonló jelenséget tapasztalhattunk, Sántos község kivételével, ahol a szántóterület az összterülethez viszonyítva és a kategórián belül is növekedett, de a tetőpontot nem egy időpontban érte el. A szántóterület 193 5 — 1971 - között valamennyi községnél csökkent, feltűnő, hogy a századelő extenzív növekedése ahol a legmagasabb szintet érte cl, ott a visszaesés is hatványozottabban érvényesült. A szántóterületnek az összterülethez viszonyított aránya - 1895-1971 között - Gálosfánál 12,7%-kal, Bőszénfánál 9,9%-kal csökkent, de másutt is jelentős volt a visszaesés, így Szentbalázsnál 8,7° 0, Sántosnál 6,3%, Kaposgyarmatnál 6,2%, Hajmásnál 5,8%, Cserénfánál 2,1%. A kategórián belül is csak Sántosnál mutatkozott 2,7%-os növekedés, a többi községnél visszaesést láthattunk. A szántóterület csökkenésével párhuzamosan a művelési ágak arányaiban is jelentős módosulások történtek. A szántóterület részesedése 1971-ben Kaposgyarmatnál 12,2%, Cserénfánál 17,7%, a többi községnél ennél ugyan magasabb, de a csökkenés mindenütt számottevő volt. A Zselicben a szántóterület az összterülethez viszonyítva 1935-ig növekedett, de az azt követő évtizedekben igen jelentősen visszaesett. A növekedés 4,3%-os, tehát kevesebb mint Gálosfáé és Bőszénfáé, de a mikrotáj többi közsé-