Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

igénylő Bizottsághoz, mivel „. . . a neki juttatott 2 hold földet olyan messzire jelölte ki, hogy azt fogat hiányában megművelni nem tudja."

9 A földosztás következményeinek a részletes vizsgálatát itt nem végeztük el, ez egy külön tanulmányt igényelne.

10 Csupán azokat a legfontosabb adatokat kívánjuk elemezni, amelyek alapján kirajzolódik előttünk az a történelmi folyamat, amelyhez hasonlót csak az 1848-as jobbágyfelszabadítás produkált. A földosztás előtti és az azt követő birtokkategóriák párhuzamos elemzését elvégezve válnak csak érzékelhetővé a számunkra a birtokstruktúrában bekövetkezett változások.

11 (2. sz. táblázat) Az 1945 előtti birtokviszonyoknál a földnélkülieknél is tapasztalhattunk bizonyos szóródást, mert hisz amíg Szentbalázson 22% volt az arányuk, addig Kaposgyarmat, Bőszénfa és Hajmás községékben csupán 15-18%, Cserénfán, Gálosfán és Sántoson pedig csak 6-11%. A törpebirtokos 0-5 holdas kategóriánál is hasonló jelenséget észlelhetünk. Amíg Cserénfa, Gálosfa, Bőszénfa és Sántos községekben a törpebirtokos kategóriához tartozott a gazdaságok 40-46%-a, addig Hajmás és Kaposgyarmat községekben 34%, illetve 30%, Szentbalázson pedig még ennél is kevesebb, mindössze 20%. A 0-5 holdas törpebirtokosok a vizsgált községekben a földterületnek csak minimális részét birtokolták. A legrosszabb képet Kaposgyarmaton láttuk, ahol is a törpebirtokosok a gazdaságok 30%-át alkották, és ennek ellenére az összes területnek csupán i%-ával rendelkeztek. Még viszonylag Sántos községben volt legkedvezőbb az arány, amelyben a törpebirtokosok a gazdaságok 40%-ával, az összes területnek 7%-ával rendelkeztek. A mikrotáj többi községében a törpebirtokos kategóriára 1-7% közötti részesedés volt a jellemző. Az 5-25 holdas kategóriánál találtuk a gazdaságoknak több mint egyharmadát, a legmagasabb arány Szentbalázson 54 %-os, a legalacsonyabb pedig Gálosfán 38%-os volt. Ha pedig megvizsgáljuk a fenti kategóriának az összterülethez viszonyított arányát, akkor a kapott képet kifejezetten kedvezőtlennek tekinthetjük, mivel - számításokkal igazolhatóan - a kategórián belül a gazdaságok zömmel az alsó batár közelében voltak. A kategória középarányosa községenként az alábbiakat mutatta:

12 A község neve: A kategória középarányosa kb-ban: Bőszénfa Cserénfa Gálosfa Hajmás Kaposgyarmat Sántos Szentbalázs E birtokstruktúra - miként azt majd a továbbiakban is látni fogjuk nemcsak igényelte, de szükségessé is tette a mikrotájban, és a Zselic egészében is, hogy az állattenyésztés mindig jelentős szerepet játszott. A 25 hold feletti paraszti birtokkategóriák a mikrotájra nem voltak jellemzőek, így a gazdagparaszti réteg aránya és az általuk birtokolt földterület nem volt jelentősnek mondható. A feudális eredetű közép- és nagybirtok - Gálosfa községet leszámítva domináns szerepet játszott a mikrotájban, a földterület kétharmad része, vagy 11,65 9,86 12,74 10,58 9,78 11,54 11,74