Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

még ennél is több a fenti kategóriához tartozott. Összességében elmondhatjuk, hogy az 1945-ös agrárforradalmat megelőzően - a mikrotáj hét községében torz birtokstruktúrát láthattunk, amelynek egyik pólusán a földnélküliek és az életképtelen paraszti kisüzemek állottak, a másikon pedig a paraszti birtokokat abroncsszerűen körülzáró feudális eredetű tőkés nagybirtokok. A továbbiakban megvizsgáltuk, hogy az 1945-ös földosztást követően a birtokstruktúrában milyen változások történtek, és milyen következményeket vontak maguk után.

13 Miután Kaposgyarmat községet - a felosztható nagybirtok hiányában - a földosztás nem érintette és közvetlenül a földosztást követő birtokviszonyokról adatokkal nem rendelkezünk, ezért a község birtokstruktúrájának az elemzésétől a továbbiakban eltekintünk. A mikrotájban a földnélküliek száma gyakorlatilag megszűnt, csupán Sántos és Gálosfa községekben találtunk 2, illetve 8 családot, amelyek földdel a továbbiakban sem rendelkeztek. Az egykori földnélküliek most már a 0-5 holdas kategóriába kerültek, ahonnan viszont többen az 5-25 holdasok közé emelkedtek. A törpebirtokos kategóriánál a legdinamikusabb növekedést Szcntbalázs és Bőszénfa községeknél észleltünk. Szentbalázsnál 15,5%, Bőszénfánál 15%, Cserénfánál 7%, Hajmásnál 3%, Gálosfánál 1% volt a növekedés, Sántosnál viszont 12%-os csökkenés mutatkozott. Az 5-25 holdas kategória Bőszénfa, Cserénfa és Szentbalázs községeknél érthetően statikus képet mutatott, Gálosfa, Hajmás és Sántos községeknél pedig éppen ebben a kategóriában volt legintenzívebb a növekedés. Bőszénfa községben a földosztás előtt a 242 gazdaság közül 39-en tartoztak a nincstelenek közé, a 0-5 holdas kategóriába pedig 94 gazdaság, akik az összterületnek csupán csak 4,3%-át birtokolták. A földosztás után a fenti arány annyiban módosult, hogy bár a 13 3 gazdaságot továbbra is a törpebirtokosok között találtuk, de a földterületnek már 10,6%-ával rendelkeztek.

14 Cserénfa községben a 100 gazdaságból csak 7 volt nincstelen, 46-an pedig a törpebirtokos kategóriába tartoztak és az összterületnek 3,5%-ával rendelkeztek. A földosztást követően a rendelkezésre álló földterületnek már 15,3%-át birtokolták, ami ugyan jelentős növekedés volt, a valóságban azonban - miként azt az előbbiekben láthattuk - mégis kevésnek bizonyult.

15 Gálos fán a 246 gazdaságból 28 volt a nincstelenek száma, a 106 törpebirtokos az összterületnek csak a 6%-át birtokolta, amely a földosztás után anynyiban változott, hogy a földnélküliek száma 8-ra csökkent, a 108 törpebirtokos a földterületnek a 10%-ával rendelkezett.

16 Hajmáson 22 család volt nincstelen, a 121 gazdaságból 42 tartozott a törpebirtokos kategóriába és az összterületnek csak 4%-át birtokolták. A földosztás után a fenti kategóriához tartozó 45 törpebirtokos gazdaság a földterületnek csupán a 6%-ával rendelkezett.

17 Sántoson a 6 nincstelen család mellett 40 gazdaságot találtunk a törpebirtokosok között, akik a földterületnek 7%-át birtokolták. A földosztás után a nincstelenek száma már csak 2, de a 28 törpebirtokos a földterületnek csupán 4%-ával rendelkezett.

18 Szentbalázson a földosztás előtt találtunk 21 nincstelen családot és 18 törpebirtokos gazdaságot, akik a földterületnek csak a minimális részét, 2%-át birtokolták. A földosztás után a nincstelenek földet kaptak és így már 33 gazda-