Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

pedig átszeli és .minden említett községben megállója, vagy állomása is van. így szállítási nehézségek nincsenek, annál is inkább, mivel a közútihálózat is kielégítő. A piaci igényekhez való gyors alkalmazkodás serkentően hatott a kisárutermelő parasztbirtokra és a nagybirtokra egyaránt. A vizsgált falvak Kaposvár egyórás izokron körzetéhez tartoznak és így - vasúton és közutakon - minimális idő alatt el tudják juttatni termékeiket a megyeszékhelyre. Birtokviszonyok alakulása a mikrotájban 1945 után Az 1945-ös demokratikus agrár forradalom felszámolta a tőkés nagybirtokrendszert és átmenetileg stabilizálta a hatékony termelésre képtelen paraszti kisüzemeket. Ezt az állapotot tartósan konzerválni nem lehetett, következésképpen viszonylag rövid időn belül szükségessé vált a termelőerők átcsoportosítása, amely a szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás megteremtésével lényegében meg is valósult. Mindezek ellenére az 1945-ös földosztás, majd az azt követő volksbundista stvábok kitelepítése a mikrotájban jelentős gazdasági, társadalmi és etnikai változást idézett elő. A községi földigénylő bizottságok jelentései alapján állítottuk össze azt a táblázatot, amely a földosztás községenkénti adatait tartalmazza.

5 (1. sz. táblázat) Az összesítő táblázat elemzésénél kitűnt, hogy a rendelkezésre álló és kiosztható terület nem állt arányban a nincstelen parasztok igényeivel. A földigénylő bizottságok kérelmei és a panaszos levelek tömegei jelezték azt a társadalmi feszültséget, amelyet végsőfokon a földosztás sem tudott felszámolni. A Cserénfai Földigénylő Bizottság szerint az elégedetlenség oka elsősorban az volt, hogy a földosztást megelőzően a szegényparasztok közül sokan az Eszter'házy-féle hitbizományból két-három holdas kishaszonbérlethez hozzájuthattak és a földeket most kihosztották. A földosztás az igényeket nem tudta kielégíteni, a kishaszonbérletet pedig elvesztették a törpebirtokosok, így Cserénfa jogos földigénylői úgy érezték, hogy igényük ,,a jelen földreform során ki nem elégíthető akként, hogy az életük be lenne biztosítva, mivel Cserénfa községben 70 jogos földigénylő van . . ."

6 Mindezeket ifj. Pap József cserénfai lakos levele is megerősítette, amelyben panaszolta, hogy „a földreform útján tulajdonképpen roszszabb anyagi viszonyok közé kerültem, mert nemhogy kaptam volna, hanem inkább elvették tőlem."' Hajmás község UFOSZ vezetősége is sürgette a Földhivatalt, hogy a hadifogságban levők hozzátartozóinak is juttassanak földet. A társadalmi feszültség továbbélését igazolta az a körülmény, hogy a nagytótvárosi-puszta lakosai még 1947. március 10-én is panasszal fordultak az Országos Földrendező Tanácshoz és a Gálosfai Földosztó Bizottság elmarasztalását kérték, mivel - mint írták „kisemmiztek bennünket, 10 hold legelőt ígértek és van 6 hold, ellenben 10 holdról fizetünk adót... a 10 hold rétet átadták Farkaslakon az erdészetnek, holott 'mi máskor is ott kerestük az állataink részére a téli takarmányozást, amit kaptunk rétet, az is a legrosszabb helyen van és még kevés is . . .".

8 A földosztást követően a paraszti kisüzem így méginkább szétaprózódott, komoly gondot okozva főképp azoknak, akik nem rendelkeztek a szükséges igaerővel. Ellauer István cserénfai lakos is azért fordult panasszal a községi Föld-