Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

11. Szili Ferenc: Egy zselici mikrotáj gazdaságtörténete a felszabadulás után

átlagos középhőmérséklet és az évi csapadékmennyiség az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés szempontjából jónak mondható. Ha az évszázadok óta pusztító eróziót megfelelő vízkárelhárítással és talajvédelemmel kiküszöbölnék, a termelés növekedése egy idő múlva feltehetően megtérítené a befektetett tőkét. Éppen ezért szükségesnek látszik a vízmosások további kialakulásának megakadályozása, gátok építése és végezetül a mikrotájat keresztül szabdaló patakok, különösképpen a Surján-patak szabályozása, amely a Ropoli-erdő fennsíkján ered, majd végigfolyik a szenttamási-völgyön, Kisbőszénfától délre szűk völgyben kelet felé haladva nagy kanyarulattal fordul Gálosfa és Hajmás felé, majd Sántos községtől észak-keletre éri el a Kapós folyót. A Surján-patakhoz Bőszénfa és Gálosfa között több kisebb patak csatlakozik, így a tótvárosi árok a jobb partról, Kaposgyarmat és Cserénfa között balról egy újabb vizesárok. Ezek szabályozása és hasznosítása is célszerűnek látszik. A mikrotáj településtörténeti múltja A mikrotáj települései általában a XIII. századtól kezdődően mint irtástelepülések jöttek létre, de a törökdúlás idején a háborús pusztulások martalékaivá váltak. A XVIII. században a belső migráció és a német betelepítések hatására az egykori települések helyén falvak alakultak. A mikrotáj területének jelentős részét a Festetics-család, illetőleg az Eszterházy-féle hercegi hitbizomány javai között találjuk. A német betelepítés után a lakosság etnikai összetétele magyar maradt, kivéve Bőszénfát, ahol az 1930-as népszámlálás adatai szerint 520 fő németnek, 384-en pedig magyarnak vallották magukat. Gálosfát nem tekinthetjük nemzetiségi településnek, mert csak 38 fő volt a német nemzetiségiek száma.

3 Az általunk vizsgált falvak közös vonásaként megérniíhetj ük, hogy a faluközpontot mindenütt puszták és szőlőhegyi települések - mint külterületi lakott helyek - vették körül, amit az alábbiakban láthatunk.

4 A község neve A hozzátartozó külterületi lakott helyek (puszták) Bőszénfa Cukorvölgy-puszta, Kisbőszénfa-puszta, Rókamalom-puszta, Szt. Tamás-puszta. Cserénfa Tótfalu-puszta. Gálosfa Farkas-lak, István völgy, Kistótváros, Nagytótváros, Szentluka. Hajmás Ivánka-puszta. Kaposgyarmat Táborvölgy, Vörösalma-puszta. Sántos — Szentbalázs Páprágy-puszta. A külterületek településtörténeti múltjának a feltárása még további kutatásokat igényel. Azt mindenesetre kijelenthetjük, hogy a felsorolt puszták közül Nagytótváros és Kistótváros a törökdúlás előtt virágzó települések voltak. A közlekedési és szállítási viszonyok kedvezőek, a mikrotájat érinti a Kaposvár-Dombóvár vasútvonal, a Kaposvár-Szigetvárt összekötő szárnyvonal