Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
10. Király István: A második világháborút követő iparpolitikai törekvések és azok történeti előzményei Somogyban
Év A kampány időtartama napokban A feldolgozott répa q-ban A napi átlag q-ban 1894 77 350 080 4 796 T899 111 742 749 8 691 1904 97 988 711 10 193 1909 128 i 327 087 10 368 1914 IOI i 116 192 n 051 A gyártáshoz szükséges cukorrépa jelentős része a MIR gazdaságából került ki. A fennmaradó részt Somogy, Tolna és Baranya megyék nagybirtokain termelték. A répa kétharmada vasúton, egyharmada pedig a gyári kisvasúton érkezett a telephelyre. 1923-ig a gyár kizárólag csak kristálycukrot gyártott. A háború befejezése után az igények a jobb minőségű cukrok felé fordultak. A finomító felépítése után megindult a finomkristály és a kockacukor előállítása. A gyár műszaki gárdája csaknem teljesen idegenből származott. A mérnökök egy része még a magyar nyelvet is rosszul beszélte. Az első gyári generációból még a műszakiak második vonala, a művezetők és a munkavezetők sem kizárólag kaposváriak. így elmondható, hogy Kaposvár társadalma először idegen forrásokból táplálkozott, mandez azonban nem változtat azon a tényen, hogy velük emelkedett a város kulturális és műszaki színvonala is. A munkások a környező falvak és puszták zselléreiből, cselédeiből, napszámosaiból, falusi kisiparosokból és elszegényedett parasztjaiból kerültek ki. Az első kampányokra még úgy jártak be, de később a minden ősszel jó munkaalkalmat kínáló gyár elcsalta őket ősi lakhelyükről. Nyáron még munkát vállaltak a mezőgazdaságban, amely rendszerint aratás, cséplés és részes művelés volt. Ahogy elszakadtak a falvaktól és a pusztáktól, úgy lazult a kapcsolatuk a mezőgazdasági termeléssel. Sokan már nyárra sem mentek vissza a földekre, hanem a városban vállaltak napszámos munkát. A gyár első évében 400 munkást alkalmazott, a cukorgyártás szünetében pedig 200-at. Ez a létszám a XX. század első évtizedében 1000 főre emelkedett, kampányon kívül a gyár 400 embernek adott munkaalkalmat. Az üzem telepítése a város komoly fejlődését és a gazdasági élet fellendülését okozta. A cukorgyár közvetlen környékén a részvénytársaság emelt állandó alkailmazottainak lakásokat. A vidékről egyre inkább betelepülők e köré a mag köré építették családi házaikat. (Az egyik új utca Gyár utca lett.) A Pécsi utcában és a „Dalmáciának" nevezett városrészben kb. 7000 ember telepedett meg. A város keleti határa kitolódott, Kaposszentjakab a város közvetlen szomszédja lett. Az első világháborúig ez a városrész volt Kaposvárott a legdinamikusabban fejlődő negyed. A gyár vezetősége a spontán folyamatot még ún. munkásjóléti intézményekkel is befolyásolta. Ezek a létesítmények külföldi példák nyomán létrehozott tőkés szociálpolitikai kezdeményezések voltak. Valamennyit egy gyári fogyasztási szövetkezet keretében fogták össze. A fogyasztási szövetkezet és a hozzá társuló létesítmények mindennapi munkásigényeket elégítettek ki. A gyári vezetés vitathatatlan politikai célja az volt ezekkel a szociálpolitikai létesítményekkel, hogy a munkássereget jobban odaláncolhassák a gyár mellé. A város keleti része nemcsak lendületesen fejlődött, hanem az első