Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

9. Lagzi István: Francia menekültek Magyarországon (Balatonbogláron) a második világháború idején (1942-1945)

A balatonbogiári francia katonai internálótábor parancsnokságának állománytáblázata 194}. március i-én. sőrcndű negyedeben . . . Ismét látjuk és tapasztaljuk, a normális élet mozzanatait, melyek csodával határosak részünkre három évi megszakítás után."

85 A franciák többsége valóban elégedett volt elhelyezésével. A korabeli levelek egyike-másika, ha eltúlozta is a magyarok szíves vendéglátását, az mindenesetre bizonyított tény, hogy a menekültek az internáltaknak kijáró - a nemzetközi közvélemény által elfogadott - életszínvonalnál lényegesen jobban éltek. A „félreértések" elkerülése érdekében a H. M. 21. osztályának vezetője 1943. augusztus 3-án elrendelte, hogy a francia internáltak figyelmeztetcndők, hogy csak rövid (félreérthetetlen!) leveleket írjanak . . ,"

86 A második világháború menetében beállott változások (1942. vége - 1943. nyara) arra késztették az uralkodó osztályok nyugatbarát köreit, hogy a kormánynyal együtt keressék a vesztesnek ígérkező háborúból a kivezető utat. A hitleri koalíciótól való elhatárolódás azonban nem valósult meg, a gondolatok valóraváltásához hiányzott a személyes bátorság, de legfőképpen a változást igenlő belső politikai meggyőződés. Kállay ún. „rendszermentő politikája mindvégig az volt, hogy a revíziós eredmények megtartásával a „. . . legkedvezőbb s legtöbb »haszonnal« járó időpontban kilépni a háborúból."

S(!a A 2. magyar hadsereg pusztulása sem befolyásolta alapvetően a Kállay-kormány politikáját. A „hintapolitika" lé-