Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
9. Lagzi István: Francia menekültek Magyarországon (Balatonbogláron) a második világháború idején (1942-1945)
annyi „munkanélküli" francia szakmunkás, hogy az újabb kéréseket kielégíthessék.' 6 A balatonbogiári francia katonai menekülttábor létszáma az 1944. március i-i létszámkimutatás szerint a következő volt: 35 tiszt, 906 legénységi állományú katona, 13 tiszt, 695 katona különböző helységekben és munkahelyeken dolgozott. A táborban tartózkodott 22 tiszt és 111 katona." A gazdasági helyzet rosszabbodása, a magyar munkások életének megismerése, a magyar nyelv részbeni elsajátítása folytán a franciák egyre tájékozottabbak lettek. Több kommunista gyanús és munkahelyét „oktalanul" változtató szakmunkásról tudunk, akik dacoltak az üzemi katonai fegyelemmel és a magyar munkatársaikat is „bujtogatták", németellenes agitációt folytattak.'* Mindezideig - a francia menekültek élet- és munkaviszonyaival együtt ismeretlen volt a francia menekültek kulturális élete, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységük. A balatonbogiári francia tábor állományából Budapestre „szabadságolt" francia munkavállaló katonák 1943 nyarán műkedvelő színházi csoportot szerveztek Molier: „le Medicin Malgré Lui" (Botcsinálta doktor) c. darabjának előadására. Az előadás budapesti sikerén felbuzdulva a darabot T943. december 6-án Gödöllőn a kollégiumban, 12-én a ciszterciták budapesti kollégiumában, 19-én a székesfehérvári katolikus püspöki palotában is előadták. 1943. december 23-án a műkedvelő francia együttes honfitársaik előtt (Balatonbogláron) mutatta be „jutalomjátékát". Az előadásokat magánhelyiségekben, belépődíj nélkül „családi jellegű" összejöveteleken- tartották. Az előadások után rendezett gyűjtésen befolyt összeget ,,. . . a színpad költségeinek fedezésére, a francia foglyokat (menekülteket) segélyező munkálatokra és a Magyar Vöröskeresztnek szánt szerény hozzájárulásra . . ." fordították. 79 Henry Taourel, a Teleki Pál Intézet megbízásából Kosáry Domokos: Magyarország története és Makkai: Erdély története c. munkákat fordította francia nyelvre. 80 Xaver Vermorel őrmester, 1943 őszétől kezdődően a szegedi Hittudományi Főiskola szemináriumában kezdte meg tanulmányait. 81 A franciák szerteágazó területeken dolgoztak. A menekült katonák gyakran kaptak fordítói megbízásokat, egyeseket a tehetősebb magyar családok mint nevelőt és nyelvtanárt alkalmaztak. 82 A balatonbogiári francia táborban többször is rendeztek hangversenyt. Az egyik (1943- február 27.) hangversenyen megjelent A. Hallier ezredes katonai attasé társaságában Baló Zoltán ezredes is. 83 A francia katonák a táborban [a magyar táborparancsnok ellenőrzése és jelenléte (?!) mellett] rádiót hallgathattak. Daróczy hadnagy (civilben francia nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár) a német katonai attasé szerint túlságosan „engedékeny" és „sok civil vonással rendelkezett". Daróczy hadnagy „gyengeségeit" - a német vádak szerint - a franciák úgy használták ki, hogy rendszeresen a londoni rádió francia adását hallgatták, titkos levelezést folytattak. 1943 nyarán - többek között - két francia katona levelét a német hatóságok felbontották. Az egyik levél nem tartalmazott semmi „titkos" üzenetet, hanem csupán a franciák életéről adott felvilágosítást, a levél ,,. . . túljólétről áradozik, ami (a németeknél) könnyen félreértésre és visszatetszésre adhat alkalmat. („Remekül érzem magam a Balaton partján, táncolok, az egész országban körül fogok menni - magyar családokhoz - gyakran meg vagyunk híva stb." 84 Az egyik Budapesten élő francia angol ismerőséhez a következőket írta: „Egy elsőrendű penzióban tartózkodunk, egy elsőrendű épület 5. emeletén, a város el-