Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

9. Lagzi István: Francia menekültek Magyarországon (Balatonbogláron) a második világháború idején (1942-1945)

dekébcn a franciák felügyeletére és ellenőrzésére (a lengyel katonai menekülttá­borokhoz hasonlóan) magyar katonai őrséget állítottak fel. 13 A németországi hadifogoly- és munkatáborokból - a legkülönbözőbb mó­don - igen sok francia, később számos angol, belga és holland állampolgár is megszökött. A budapesti rendőrfőkapitányság 194}. június 16-Í napijelentése sze­rint a Déli pályaudvaron a Németországból érkező tehervagonok egyikében há­rom francia hadifoglyot találtak. Az őrizetbe vett franciák a rendőrségen el­mondták, hogy német munkatáborokban dolgoztak s amikor a szökéshez elegen­dő élelmiszerhez és megfelelő térképhez jutottak, egy Magyarországra induló te­hervagonban elrejtőzködve jutottak át a határon. 14 A levéltári források szerint a Magyarországra szökést követően sokan kül­földre (Jugoszláviába) vagy francia érdekeltségű területekre szöktek. 15 A szöké­sek előkészítése és lebonyolítása tekintetében követendő például a lengyel kato­nák evakulációja szolgált. 11 ' A szökések miatt a francia menekültek - de a len­gyelek is - az általános érdeklődés középpontjába kerültek. Olyan véleménnyel is találkozhatunk, hogy a francia konzulátus által fizetett zsoldot (tiszteknek napi 4 pengő, közkatonának 20 fillér) meg kell szüntetni, mert a francia internáltak­nak az „összegyűjtött" pénz segítségével lehetővé válik a tábor elhagyása. A H. M. 21. osztály véleménye szerint a zsoldfizetés megszüntetésével a szökéseket úgy sem lehet megakadályozni, ezért az ún. „francia pénz" (zsold) folyósítását nem szüntették meg. 17 A lengyel, francia menekültek szigorú internálásának terve a IV. hadtest­parancsnokság részéről többször felmerült. A 21. osztálynak 1943. júliusában utasítani kellett a IV. hadtestparancsnokság illetékes beosztottait, hogy a francia menekültek érdekeit sértő intézkedéseket ne hozzanak. A 21. osztály ismét ki­hangsúlyozta, hogy „az ország területére menekült francia katonák csupán inter­náltatnak, ellenőrzés és felügyelet alatt tartatnak, de nem őriztetnek." 18 A francia hadifoglyok Magyarországra szökése 1942 őszétől figyelemre méltó jelenséggé vált. Baló ezredes feljegyzése szerint a Magyarországon lévő francia menekültek létszáma 1942. november 9-én 340 fő volt. 19 A „francia kolónia" gyorsan gyarapodott, 1942. november 29-én újabb - Németországból megszokott - francia katona érkezett Balatonboglárra.­0 A források szerint a franciák több­sége 1943. évben érkezett Magyarországra, de közülük sokan - ugyanebben az évben - az ország területét elhagyva Jugoszláviába szöktek. Magyarország területére Ausztrián és Szlovákián keresztül érkeztek a fran­ciák. Számos olyan esetről tudunk, amikor a Magyarországra szökött franciák egyenesen Budapestre, a francia követségre (!) utaztak. A követségen a „jelent­kezés után" Hallier ezredes katonai attasé a H. M. 21. osztályával közölte a menedéket kérő franciák számát és rendfokozatát, ezt követően a franciákat el­látták (Balatonboglárra szóló) utazási igazolványokkal s útbaindították őket a „francia táborba", ahol létszámba vették az újonnan érkezetteket. 21 A komáromi (lengyel) katonai internáló tábor parancsnokság jelentései szerint Szlovákián ke­resztül is (folyamatosan) érkeztek franciák magyar földre. A legtöbben azonban Szombathely-Sopron térségében lépték át a magyar határt. 1943. február közepén 3, a bécsújhelyi repülőgépgyárban dolgozó francia hadifogoly (Albert Gauhier, Francois Petit, Lucien Pingeot) szökött Magyarországra. A belédi (Sopron m.) csendőrőrs a „szökevényeket" a komáromi táborba kísértette. Február 16-án újabb öt francia érkezett Sopronba. 1943-ban a szökések gyakoriabbá váltak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom