Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
9. Lagzi István: Francia menekültek Magyarországon (Balatonbogláron) a második világháború idején (1942-1945)
Június 7-én 3 fő, június 16-án 3 fő, július 16-án 2 fő, augusztus 2-án 4 fő, szeptember 15-én 3 fő, október 10-én 7 fő, 18-án 2 tiszt és 15 katona szökött Magyarországra." 22 Hamar Erzsébet szerint ,,egy hírhedt ausztriai fogolytáborból az »Of. Lag. XVII a«-ból egyszerre 240 francia tiszt és katona érkezett Magyarországra." 23 Hallier ezredes feljegyzéseiből is tudjuk, hogy a Stalag VII/a táborból is számos franciának sikerült megszöknie. 24 . Valószínűtlenül hangzik, de a levéltári források bizonyítják, hogy még 1944. áprilisában (!) is szöktek Magyarországra a németországi hadi- és munkatáborokban sínylődő francia hadifoglyok. 25 A szombathelyi III. honvéd hadtestparancsnokság - igen gyakori - jelentései szerint volt olyan eset is, hogy a németországi (ausztriai) munkatáborokból polgári foglalkozású franciák szöktek Magyarországra. Az egyik jelentés szerint Németországból négy fiatalkorú, hadiüzemi munkára elhurcolt francia állampolgár a magyar határt átlépve a fertőszentmiklósi lengyel katonai táborban jelentkezett. A franciákat Fertőszentmiklóson „munkára adták ki". A B. M. (Dr. Antall József vezette) IX. osztálya tudomást szerezve az esetről úgy intézkedett, hogy a négy Magyarországra menekült francia fiú a balatonkiliti (tabi járás) lengyel polgári táborparancsnokság anyagi gondozásába kerüljön. A franciák Magyarországra szökése 1942. évtől kezdve szinte folyamatosnak mondható. A német hadifogságba került angol katonák a franciákhoz viszonyítva később ismerték fel a sikeres szökés és a Magyarországra kerülés lehetőségét. Az angol hadifoglyok elbírálása és a velük való bánásmód azonban nem volt egységes, az szinte hadtestparancsnokságonként változott. 02 Ezzel magyarázható az is, hogy a „Comite Internationale"-tól az angol hadifoglyok részére érkezett 90 kg súlyú segélycsomagot, Győrben, tíz hétig visszatartották. A H. M. és a Pénzügyminisztérium eljárását Collins angol hadifogoly őrmester „szégyenteljesnek" minősítette és az angol érdekeket képviselő svájci követségen keresztül értesítette az angol vöröskeresztet „hogy ne küldjenek több csomagot, mert azokat megkapni lehetetlenség." 27 Az angol hadifoglyokat, kezdetben a siklósi 28 és a komáromi (egyidőben a balatonbogiári) lengyel táborokban helyezték el. A Komáromban elhelyezett angol hadifoglyok a kedvezőtlen bánásmód miatt Németországba való visszaadásukat kérték. A rossz bánásmód igazolására példákat soroltak fel, miszerint az angol és amerikai vöröskereszt 38 segélycsomagot küldött s valamennyit visszatartották Győrben, s azokat pénzhiány és a magyar hatóságok merevsége miatt lehetetlen kiváltani. 29 A katonai hatóságok merevsége, az angolokkal szemben tanúsított szigorú bánásmód azonban ellenkezett a külügyminisztérium elképzeléseivel: „Az angol hadifoglyok által a német hatóságoknak való kiadatásuk iránt előterjesztett kérelmét az ország jóhírnevének érdekében elutasítandónak tartom. Redkívül káros fényt vetne a magyar internálótáborokban uralkodó állapotokra, ha az angol hadifoglyokat saját kérésükre egy olyan időpontban adnák ki a német hatóságoknak, amikor azok retorzióképpen megkötözik az angol hadifoglyokat. Ez ugyanis az ellenséges propaganda által úgy volna feltüntetendő, hogy az angolok inkább vállalják a megkötöztetést, mint a magyar internálótáborban osztályrészül jutott bánásmódot. Végül tisztelettel kérem . . . hogy az angol birodalom területén élő nagyszámú magyarság érdekében az angol hadifoglyok elhelyezését, élelmezését és egyéb panaszait felülvizsgáltatni, a szükséges intézkedést megtenni és az eredményről engem értesíteni méltóztassék." 30
