Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Boros László: Dorffmaister Somogyban

3- Valószínűen Büchner (Bucher) Xavér freskói. A bejárattól kezdve: i. Repülő angyalok. 2. Angyali üdvözlet. 3. Szentháromság (Szentélykupola). 4. Dorffmaister életrajzában az 1790-es évről eddig nem volt adatunk. 5. így Lukácsnál: Fuit in diebus Herodis regis Judeae. 6. Bálint Sándor szíves közlése. 1. A TOPON ÁRI TEMPLOM ÉS FESTMÉNYEI A hajdani Toponár község ma már Kaposvárhoz tartozik. A XVIII. században a település helyén puszta volt, s a Ráczsziget nevet viselte.

1 1660-ban Túros Miklós birtoka, 1689-ben pedig Sárkány István tulajdonában találjuk egy összeírás alapján.

2 Egy 1701-ből származó feljegyzés szerint Kaposvár közelében ,,.. . van egy elpusztult falu, amelyet Toponárnak neveznek, amely Csányi Bernát kaposvári kapitányhoz tartozik. Csányi kapitánynak van a faluban egy három járatú malma is."

3 1703-tól a Festetics család birtokolja Toponár-pusztát,

4 amely elnevezés a XVIII. század előtt nem volt ismert.

5 1712-ben Toponár már 16 adózó háztartásból és 3 családból álló jobbágyfalu.

6 Másutt arról szerezhetünk tudomást, hogy a kevés lélekszámú lakosságot miként gyarapította a Tolnai-Festetics család, hogy kiterjedt földbirtokait megfelelő számú és olcsó munkaerővel műveltethesse: 1720 körül különböző helyekről jobbágyokat hozatott, akiket 65 telken telepítettek le.

7 1720-ban a megyei összeírás 19 adózó háztartást és 2 családot állapított meg, az össznépesség felső határa pedig elérte a 300 főt.

8 Az adatok nem érzékeltetik, hogy a betelepített lakosság egy része még az év folyamán el is költözött.

9 1784-ben Toponár lakóinak száma 278 fő.

10 A további betelepítés 1750-ben Pozsony és Nyitra megyéből történt.

11 Az 1784—1785-i népszámlálás adatai szerint a község népessége már elérte a 989 főt.

12 1792-ben Toponár vásárszabadalmat nyert.

13 1815-ben 1178 lakosa volt.

14 Az 1840-ben írt sorok tanúsítják, hogy a XIX. század közepére Toponár gazdasági jelentőségében is megelőzte a Kaposvár környéki falvakat. Az azonos elnevezésű puszta helyén: „Toponár ... most Somogy megyében egy nem utolsó mező városotska, e kiváltsága szinte régi".

15 1851-re a lakosság 1575 főre gyarapodott.

16 A lakosság anyanyelve magyar. A betelepítettek a magyar mellett tótul is beszéltek, majd teljesen elmagyarosodtak.

1

' A kegyúr. A lakosság sorsának alakulását és a település történetét - földrajzi helyzetén kívül - jelentős mértékben befolyásolta Festetics Lajos, aki apjától, F. Kristóftól az általa 1765-ben alapított toponári hitbizotmányt kapta.

18 Toponár XVIII. századi földesurának személyisége, cselekedetei elárulják, hogy vallásos magatartása, templomépítései csupán látszati megnyilvánulások, amelyek a kor kötelező, elegáns gesztusaként jelentkeztek. A XIX. század első harmadában még élő tanúk is állítják, hogy kemény büntetést helyezett kilátásba azok számára, akik az általa elfoglalt fészerlaki nagypusztát régi nevén „Papok Erdejé"-nek merik nevezni, vagy az apátság egykori kivágott erdejével kapcsolatban emlegetik. Festetics Lajos ugyanis a szentjakabi benedekrendi apátság birtokát önhatalmúan foglalta el.

10 Jobbágyaihoz való viszonyát inkább szigorú büntetései, mint humánus magatartása határozták meg. Erre utal a História Domus ama részlete, amely a földesúr „gyengeségeiről" szól. Ugyanitt egy érdekes helyi vonatkozású szólás