Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Boros László: Dorffmaister Somogyban
keletkezéséről is értesülünk: „A többi között, hogy nejének földérül több medvéket hozatott és azokat kapitrányon táncoltatván '$ szíj ostorral mellynek hordozása kezében közönséges volt isztrigálván, ama közmondásnak adott eredetet, melly mai napig is divatoz: Szenved, mint a Toponári Medve." 20 Festetics Lajos 1760-ban Somogy megye első másodalispánja, s e tisztséget 1770-ig viselte. 21 Az ő nevéhez fűződik a községi őrségek felállítása, a közbiztonság megszilárdítása. 22 1769. május 12-én Bécsben Szily Ádámtól megvásárolta Szigetvárt, majd a nevezetes vár is a tulajdonába került, amelyet a katonai kincstártól vásárolt. 23 A vár kapuját Toponárra szállította. „Szigetvár várának e régibb kapuja még jelenleg is megvan Toponáron a kastélykertben." 27 ' Festetics Lajost a vármegye a II. Lipót által meghirdetett országgyűlésre a követi jelentések kidolgozásával bízta meg. Az ő elnöklete alatt működő bizottság 1790. április 29-én Toponáron látott munkához. A földesúr energikus szervező tevékenysége elsősorban uradalmának irányításában, de a közéletben is megnyilvánult. Személyiségének pozitív vonása, hogy nála — akár az abszolutizmussal szembenálló nemesség tudatában — a felvilágosodás eszmei magva termékeny talajra talált. Erre utalnak közéleti megnyilvánulásai, valamint a toponári műalkotások kifejezésmódját meghatározó formai megoldások is, amelyek a korra jellemző nemesi szemlélet megtestesítői. A templom Toponár területén - a kastély kápolnáján kívül - 1781-ig nem volt templom. 1748-ban csupán egy harangláb állt a faluban, amelynek harangját Grazban áldották meg. 2a A jobb sorsra érdemes, mészkőből készült többalakos Máriaoszlop, amely egykor a kastélyhoz tartozó területen áll, (ma egy magántelek konyhakertjében várja, hogy alkalmasabb helyen állítsák fel), Somogy megye műemlékjegyzéke 20 szerint 1770 körül készült. Ez az adat azért érdekes és fontos, mert a szobortalapzat törzsi részén levő függőleges helyzetű, vaskos copf levélfűzéreket a templom főoltárképének festett keretén azonos elhelyezésükben és arányukban láthatjuk viszont, de a falfestés ornamentika-motívumainak is ismétlődő elemei. A copf levélfonatoknak ilyen erőteljes, zömök megformálása e stíluskorszakban sem volt általános jelenség. Ezért e sajátos formaelemek azonos helyi előfordulása bizonyos időbeli közelséget, vagy azonosságot mutat, vagyis a szobor és a templom közel egyidejű keletkezését feltételezi. Somogy megye műemlékjegyzéke a kőszobor stílusát a talapzat formája és a hangsúlyozott copf bélyegek ellenére rokokónak jelöli. A valósághoz közelebb áll az a feltevés, hogy a Máriaoszlop díszítőelemeihez a templom berendezésének és ornamentikafestésének motívumai szolgáltak mintául, nem pedig fordítva. Ezek szerint a Mária-oszlop 1780-nál későbbi keletű. A templom építésének idejére mindössze a mennyezetfreskó tisztázott keletkezési évszáma (1781) alapján tudtunk következtetni. Az építkezés ideje tehát ezideig nem volt pontosan meghatározható. Csupán az építtető személye, a mecénás kiléte volt bizonyos, vagyis, hogy az akkor még fatornyos, zsupptetős templomot Festetics Lajos és neje Nagy Jókai Farkas Krisztina „egyesített buzgósággal emelték az Ürnak tiszteletére 's jobbágyaiknak lelki épülésökre". A felszentelést a Szentháromság tiszteletére Pierer József kanonok, felszentelt püspök végezte, aki abban az időben gyakori vendége volt a Festetics-családnak.
