Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Bálint Sándor: Szent Egyed tisztelete a régi Magyarországon és a mai néphagyományban
gerdorf), Szentelek (Stegersbach), Szárazvám (Müllendorf), Farkasfalu (Wolf au) patrociniunia is. Ö a védőszentje Illia, í5 Peresznye (Pressing), 16 hasonlóképpen Szebenye (1245), 17 és Gönc, a bihari Esztár (1341), 18 Temesvár, Dál (1274) 19 középkori templomának is. Elenyészett középkori patronátusra utal a Szentegyed (Somogy), Vasasszentegyed (Szolnok-Doboka) falunév. Az előbbi nyilván Somogyvár jobbágyfaluja volt, az utóbbi talán vallon alapítású. 20 Illés (Ilia, Hont) falu középkort neve Egyed tiszteletére szentelt templomáról (1274) szintén Szentegyed volt. Mezőpetri (Petresti) határában lévő Egyed-kápolna a környék máig kedvelt búcsújáróhelye. A középkorban Gödöllő közelében is volt Szentegyed falu. Valamennyi helység erdővidéken. Egyed hajdani népszerűségére emlékeztetnek Bakabánya (Pukanz, Pukanec 1480), Bártfa (1480), Hervartó (Hervartov 1514), Kassa (1440), Kisszeben (Sabinov 1520), Szepesbely (Zisper Kapitel, Spisská Kapitula, 1470) szárnyasoltárainak ábrázolásai. 21 Szászfalu (Sásová) külön oltárt emelt Egyed (és Ilona) tiszteletére. Ennek képciklusa: 1. a szarvas Egyedhez menekül, 2. a király és Arles püspöke Egyednél, 3. feltámasztja a herceg fiát, 4. betegeket gyógyít. 22 Az esztergomi Keresztény Múzeum őrzi 23 azt a Garamszentbenedekről származó szárnyasoltárt (1427), amely Egyedet a hozzámenekülő szarvassal ábrázolja. Akadnak egykorú szobrai is (Bártfa). Egyed-oltára volt a győri székesegyháznak (1471), a kistállyai templomnak (1382). 24 Gótikus faszobrai: Bakabánya (Pukanz, Pukanec 1500), Bártfa (Egyedtemplom főoltára 1460, Jézus születése-oltár 1480), Zólyomszászfalu (Sásová, Remete Szent Antal és Remete Szent Pál társaságában 1500). 25 Zalaerdőd templombeli barokk Egyed-szobra a soproni franciskánus templomból került ide, 2li nyilvánvalóan II. József intézkedései nyomán. Egyedet a népi jámborság már régóta, de nem mindenütt a Tizennégy Segítőszent egyik tisztes alakjaként tartja számon. Ünnepe azonban naptári helye miatt archaikus középkori hagyományként is, többfelé őszkezdő napnak számít. Egyes erdélyi magyar református szórványokban a múlt században ezen a napon, a jószágoltalmazó Egyed ünnepén állottak szolgálatba a főpásztorok és ettől kezdve hat hétig nem vesznek tisztát magukra, és minden pénteket megböjtölnek. Ugyané naptól kezdve nem szabad a szőlőskertekben szekérrel járni, sem abroncsos edényt hordani. Virradat előtt a gazda meztelenül körbejárja szőlejét, négy sarkán összeköti a gallyakat, hogy ezzel elzárja szőlejét a gonosz elől. 27 Hangony palóc (barkó) népe szerint a búza vetését Egyed napján kell megkezdeni. Németpróna (Deutsch-Proben, Nemecké Pravno) német hagyományai szerint 28 is az e napon vetett rozs szépen fog teremni. Vásárosmiskén hallottuk, ha Egyed napján eső esik: négy ökörhöz még négyet végy. Ha nem esik: a négyből kettőt eladhatsz. Az első esetben esős, az utóbbiban pedig száraz ősz várható. Oroszi somlóvidéki faluban is így mondogatják: ha Egyed napján esik, akkor esős lesz az ősz. Itt is és Kallósdon is emlegetik az ökörrel való példázatot. Bábolna: amilyen az Egyed nap, olyan lesz az egész hónap."® Máshol, Zalában a regulát inkább Kisasszony napjához fűzik. A hasonló hangzás, de régi patronátusa is magyarázza, hogy Egyed, másként Ögyed napján fogja a hagyománytisztelő szegedi, hódmezővásárhelyi, gyöngyöspataki, kunszigeti gazdasszony hízóra azt a disznót, amelyet majd karácsony