Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Bálint Sándor: Szent Egyed tisztelete a régi Magyarországon és a mai néphagyományban
felé le akarnak vágni. E napra az apátfalviak (Csongrád) annyi ételt adnak a jószágnak, hogy még hagyjon is ott belőle. Csanádpalotai regula: ha elmúlt Egyed, a jószág már ehet. 30 Többfelé ismert tréfás találóskérdés: mikor van a túróscsusza nevenapja? Ögyed napján. JEGYZETEK 1. Franz, Adolf: Die kirchlichen Benediktionen im Mittelalter. I—II. Freiburg i. Breisgau 1909. 416. 2. Gombocz ZoltánM euch János: Magyar Etymologiai Szótár. I, 1497. 3. Nyelvemléktár V, 295. 4. Zolnay László: Vadászatok a régi Magyarországon. Budapest 1971, 72. 5. Kerval, Jules de: Vie et culte de Saint Gilles 1874. Idézi Király Ilona: Szent Márton király legendája. Budapest 1929, 20. 6. Füssy Tamás: A Szent Egyedről nevezett somogyvári bencés apátság története. Katolikus Szemle 1902. Baumgarten Ferenc: A Saint Gilles-i apátság öszeköttetése Magyarországgal. Századok i960, 398. Dercsényi Dezső: A somogyvári Szent Egyed-apátság maradványai. Budapest 1934. Egyed András: Szent Egyed legendája a francia irodalomban. Debrecen 1942 (hazai utalások nélkül). Lévárdy Ferenc: A somogyvári apátság román maradványai. Művészettörténeti Értesítő 1968, 165-188. Az alapítólevél szövegelemzésében rámutat a társpatrónusok, Péter és Pál megválasztásának legendái hátterére. Egyed európai ikonográfiájához Künstle, Karl: Ikonographie der christlichen Kunst. II. Freiburg im Breisgau 32-34. Réau, Louis: Iconographie de l'art chrétien. II. 2. Paris 1959, 595—597. Kirschbaum, Engelbert-Barunfels, Wolf gang: Lexikon der christlichen Ikonographie. V, Rom-Freiburg-Basel-Wien 1973, 51. 7. Zolnay 80. 8. Király Ilona 21, 88. 9. Rupp Jakab: Magyarország helyrajzi története. I. Pest 1870, 147. 10. Kniewald Károly: A „Hahóti Kódex" (zágrábi MR 126 kézirat) jelentősége a magyarországi liturgia szempontjából. Magyar Könyvszemle 1938. 11. Karácsonyi János: Hol írták a Halotti Beszédet? Magyar Nyelv 1925, 226. Kniewald Károly: A Pray-kódex. Magyar Könyvszemle 1939, 437. 12. Rupp II, 24. 13. Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. I. Budapest 1938. 19. Vö. még Rupp II, 336. 14. Alapvető értekezés: Bárczi Géza: A középkori vallon-magyar érintkezésekhez. Századok 1937, 399-416. 15. Bakács István: Hont vármegye Mohács előtt. Budapest 1971, 128. 16. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. I. Budapest 1961, 249. 17. Archeológiai Értesítő 1904, 373. 18. Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt. Budapest 1940, 238. 19. Juhász Kálmán: A csanádi püspökség története. IV. Makó 1947, 106. Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest 1966, 854. 20. Karácsonyi János: A vallon-olaszok Erdélyben. Magyar Nyelv 1925, 22. 21. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Budapest 1955, 261, 268, 272, 315, 341, 43 622. Radocsay 463. 23. Radocsay 307. 24. Radocsay 34, 35. 25. Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest 1967, 150-152, 224. 26. Genthon I, 434. 27. Szendrey Zsigmond: Öszi jeles napjaink. Népünk és Nyelvünk 1936, 44. 28. Richter M. István: Évi szokások, babonák és szólásmódok Német-Prónán és. vidékén. Ethnographia 1898, 225. 29. Mondókák az év napjaihoz. Magyar Nyelvőr 1901, 341. 30. Etimológiai Adattár (Néprajzi Múzeum) 3233.
