Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Boros László: Dorffmaister Somogyban
jével hat. Hangvetője nincs. Kosarának erőteljes copf díszei fokozzák az építmény túlzott arányát. Díszítőelemei nem csupán ornamentálisak. A figurális elemeket rozettás konzolokon ülő copf vázák képviselik. A kosár mellvédjén feltűnő, erőteljes copf-fonatokhoz hasonlót, az előbbiekben említett Mária-szobor talapzatán is találunk. A mellvéd alul csúcsban végződik és a szószékeken gyakori tobozdísszel zárul. A padok közül mindössze néhány darab eredeti. Aszimetrikus körvonalú oldallapjuk szerény faragású. Karéj íves motívumaikkal jól alkalmazkodnak a miliőhöz, a belső tér harmóniájának kiegészítői. A templom kitűnő orgonája kétmanuálos. A falusi orgonáknál szokásos barokkos, vagy klasszicista sípház itt hiányzik, prospektje csupán a principal sípokból áll. A szentély és a hajó közötti jobb és bal pilléren egy-egy fali síremlék látható. A templomoknak e szerves tartozékai minden esetben jelentős alkotások, a megrendelő gondolkodásmódjának, felfogasának, művészi ízlésének megítélésén keresztül a mindenkori társadalomra vonatkozó ismereteinket is gazdagítják. A barokk síremlékek alapvető formai elrendezését középkori és reneszánsz elődei határozták meg. A jobb oldali síremlék a XV-XVII. században kialakult architektúrás emlékcsoport késői, igen szerény, de finom ízlésű leszármazottjának tekinthető. A Festetics Lajos érdemeit méltató vörös- és feketemárvány emléket a rajta olvasható évszám szerint 1797-ben állították, ugyanis a kegyúr és hitvese porait a templomban helyezték el. 29 Az emlék oromzatán finom megmunkálású, művészi kivitelű allegorikus fehérmárvány nőalak foglal helyet. 30 Barokk díszítőelemek ékesítik a síremléket, amelyen a család címerét is felismerjük. A felirat fekete márványbetétre vésve a halott életében megnyilvánult jó tulajdonságait, tetteit dicsőíti. 31 Festetics Lajost özvegye 20 évvel élte túl. A másik síremlék - már klaszszicista stílusban - az ő emlékére készült. Anyaga fehér, illetve szürkemárvány. A síremlékkel szerves kapcsolatban áll a félig süllyesztett, lepeldíszes fehérmárvány urna, amely a szövegtábla alatt külön helyezkedik el. 32 Férje halála után a ,,Kegyes Asszony" áldozatkészsége a templom felszerelését jelentős mértékben gyarapította. Ötven évvel később, 1840-ben erről ezt jegyezték a História Domusba: ,,Az ö nagylelkűsége gazdagítá meg a' Sz. Háromság Templomát ezüsttel, arannyal, az Isteni Tisztelethez megkívántató ruha félékkel, melyek az üdőben a' Székes Egyháziakkal vetekedtek . . . Minőségöket és nehézségüket feljegyezve láthatod a' Kaposvári vizitában." 33 A templom berendezésén még ma is érezhető az egykori jómódú kegyúr, de inkább és elsősorban a „Kegyes Asszony" jótékony gondoskodása. Toponár lakosai is kivették részüket a templom fenntartásának költségeiből, pedig a földesúri terhek mellett járvány és tűzvész pusztították a falu lakosságát, anyagi értékeit. 1836 szeptemberének első felében „az epe mirigy (cholera) kezde kebelében dühöngni". E szerencsétlen őszön Toponáron 140-en haltak meg a járvány következtében. 34 Még jóformán fel sem száradt a könny a gyászolók arcán, amikor 1840. június 23-án újabb tragédia sújtotta Toponárt. Heves tűzvész támadt, amelynek tragikus lefolyását a História Domus részletes leírásából 30 ismerjük. A tűzvész szomorú eseményei után,a környék, különösen Kaposvár és Mernye emberbaráti segítségnyújtása ellenére is nehezen ocsúdott fel Toponár. A tűz legnagyobb mértékben a jobbágyságot sújtotta. Az újjáépítéshez szükséges
