Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Bálint Sándor: Szent Egyed tisztelete a régi Magyarországon és a mai néphagyományban
kereskedők, céhes iparosok, belőlük kikerült zarándokok, deákok ismerkedtek meg Egyed virágzó francia kultuszával, amelyet aztán a maguk otthonába, polgárkörnyezetébe is átplántáltak. Ennek tükröződése a német földön, Lengyelországban és hazánkban előforduló számos Egyed patrocinium is. Koponyájának három töredékét őrizték Esztergomban már a XI. században. Tiszteletének másik korai hazai nyoma Szent László somogyvári, Egyed oltalmába ajánlott monostoralapítása, amelyet közvetlenül Saint-Gilles bencés szerzeteseiből népesít be (1091).° Ennek is voltak Egyed-ereklyéi, és így búcsújáró hellyé vált. 1113 nagyböjtjén ide zarádokolt III. Boleszláv lengyel fejedelem, az Árpádok rokona. Édesanyja sokáig meddő volt és ezért papokat küldött SaintGilles-be, hogy ott gyermekáldásért könyörögjenek asszonyuk számára. A várvavárt fiú, Boleszláv születését Egyed közbenjárásának tulajdonították.' Nyilvánvalóan ez magyarázza, hogy Boleszláv hálaadásból elzarándokolt a közelebb eső Magyarország Egyed-ereklyéihez. Egy Saint-Gilles-i illetőségű chanson de geste, a Parisé la Duchesse magyar vonatkozásait 8 éppen a két monostor bensőséges szellemi kapcsolata magyarázza: a menekülő francia királyné gyermekét a magyar király keresztelteti meg és részesíti előkelő lovagi nevelésben. Az ifjú a királynak, keresztapjának lányát veszi feleségül és trónját is örökli. Bizonyára bencés kapcsolatokkal függ össze, hogy a Garamszentbenedek apátságának plébániatemploma (1209) máig szintén Egyedet tiszteli védőszentjéül. 1 ' A legrégibb ismert hazai Sacramentarium, a XI. század második felében íródott Hahóti-kódex a hahóti bencés apátság számára készült, amely Szent László rendelkezése értelmében Somogyvár filialisa, leánymonostora lett. A kódex helyi jellegű fogadalmi miséi között ezért olvasható Egyedé is. 10 A szent egykorú hazai népszerűségét a bencés Pray-kódex-ben olvasható, XIII. század elején bejegyzett Egyed-himnusz 11 is igazolja: Sonent hymni Deo digni, ín hac die tarn insigni, Clangore tube ductili. Nam quid erit tarn praeclarum, Quam ob virum Deo carum Sancti patris Egidii. Ad haec festa patris tanti, Voce psallat incessanti Tarn plebs, quam clerus humilis. A hagyomány szerint Eger közvetlen szomszédságában, a felnémeti völgyben állott a Szent Egyedről nevezett bencés apátság, állítólag szintén László király alapítása. 1- A városon uralkodó Eged hegy (Möns Sancti Aegidii) is innen vette a nevét. Tetején valamikor remeteséggel Egyed-kápolna is állott. A remete hajlandóságú pálosok IV. Bélától alapított (1248) sátor aljaúj.helyi kolostorukat ajánlották Egyed oltalmába. 13 Nagyvárad egyik városrésze Olaszi. Templomának (1335) középkori védőszentje Egyed. Nagyon lehetséges, hogy Nyugatról jött kereskedők, iparosok (latini) hozták a kultuszt magukkal. 14 így Bárt fa, Poprád és Ruszt német jellegű városaink Egyed-titulusa is már nem hazai bencés, hanem közvetlen nyugati ihletésűnek tetszik. Nyilván részben Ruszttal függ össze a közeli Pörgölény (Pil-
