Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

már benne, csak világi papokat. - Haiczl Kálmán: A garamszentbenedeki apátság töcténete Bp. 1913. 29-33. és ETE III. 83. 1537. márc. 2-i, a Hont megyei birtokosoknak szóló levelében Ferdinánd hangsúlyozta Ság várrá alakított kolostorának fontosságát, s megparancsolta, ha Várdai Pál esztergomi érsek felszólítja őket, 1-1 embert küldjenek „ad labores edificia et munitionem prefati claustri ..." - ETE III. 143. 1537-ben Serédy több kolostort lerombolt és kifosztott, a tokajit olyan ürüggyel, hogy állítólag János király várrá akarta átalakítani (?) - Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. I. k. Bp. 1938. 178. 1541-ben Bozókot sikertelenül ostromolta a török. - Varjú Elemér: Magyar várak Bp. én. 22. 1541-ben Lapis Refugii erődítései miatt aggódnak szerzetesei, mert nem biztosak abban, hogy a néhai János király hívei ellen megvédhető-e. - ETE III. 555-556. 1543-ban sem szűnik a harc a két pártra szakadt Felvidéken. A kassaiak a gölnici kolostort erődítették meg, s Grapkót is. Elfoglalták Lapis Refugiit. - Takáts Sándor: Magyar küzdelmek I. k. Bp. én. 22. ill. ETE FV. 276. 321. Beregszász ferences kolostorát a munkácsi vár tisztjei akarták várrá alakítani, amit Ferdinánd 1543. júl. 12-i levelében megtiltott. Kérdés, hogy a tiltásnak lett-e foganatja?! - ETE TV. 282. Jászberényben erősség építését - minden bizonnyal a ferences kolostor körül - javasolták az ország főrendjei, amibe Ferdinánd is beleegyezett. - Magyar Országgyűlési Emlékek II. k. 526. Ugyancsak szorgalmazták Ság további erősítését is. - uo. 531. 52. Pataki Vidor: A XVI. századi várépítészet Magyarországon. Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve I. évf. kny. 2. A hevenyészett építések korát az 1541 és 1556 közötti időszakra teszi. Mi azért tartjuk 1544-et az építések kezdetének, mert az 1541-1543 közötti török támadások közepette jelentősebb építési munkálatokat nem végezhettek, legfeljebb némi ostromi előkészületekről lehetett szó. Pataki Vidor kitűnő, máig alapvető tanulmánya az 1541 utáni helyzettel kapcsolatban helyesen állapította viszont meg, hogy „ ... az ország belsejében nincsenek XVI. századi értelemben vett várak, csak családi lovagkastélyok, fallal körülvett városok ..." - uo. 2-3. 53. Sörös, PRT XII/B 288., ill. Magyar Országgyűlési Emlékek III. k. 88-89. alapján. 74. uo. ih. 55. Sörös, PRT XII/B 288. 56. Szendrei János: Váraink szerepe és fölszerelése a XVI. és XVII. században HK 1888. 418. 57. uo. ih. 58. Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása Bp. 1908. 264. 59. uo. ih. Az nem derül ki Takáts Sándor adataiból, hogy a rendelkezéseket valóban a terveknek megfelelően hajtották-e végre. 60. uo. ih. ill. 266. 61. Szendrei János: Váraink rendszere és fölszerelése a XVI. és XVII. században HK 1888. 100-101. Tehát Keszthely kolostorát 1550-re már biztosan megerődítették. 62. ETE V. 426. 513. ill. Sörös, PRT XII/B 165. 63. IIa Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona Bp. 1964. 105. 64. ETE V. 70. 65. 1552-ben robbantották fel a környékbeli urak. - Eri István: Nagyvázsony Bp. 1959. 49. Éri erődítettnek vélte a nagyvázsonyi kolostort, de erre sem történeti adataink nincsenek, de a régészeti eredmények sem indokolják. - Éri István: A nagyvázsonyi pálos kolostor helyreállítása. Műemlékvédelem, 1961. 1. sz. 15. 20. jegyz. ill. 8-9. 66. ETE V. 307. 1550. márc. 3. Somogy megye levele Térjék Tamás kanizsai várnagyhoz: ,, . . . Certa fama allata est ad nos, quod ipsi Thurci nituntur et volunt claustrum fratrum beati Francisci in Hederhel edificare et possidere; si autem ipsum claustrum ipsi Thurci edificaverunt, certum est, hunc comitatum Simigiensem totum occupabunt, unde etiam aliis confinas periculum imminebit. Quare rogamus et obsecramus, vestra dominatio egregia velit milites et servitores spectabilis et magnifici domini Thome de Nadasd etc. una cum iobagionibus ipsius exeitare et una cum ipsis venire, nos quoque sumus parati cum omnibus viribus nostris consurgere et ipsum claustrum demoliri ac in terram postrare, ne ipsi Thurci amplius attentarent ipsum pro crastro (!) et fortalitio edificare ..." Az 1554-es adat - Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története II. k. Bp. 1924. 74. Több történeti adatunk nincs. De elképzelhető, hogy a török megépítette, hiszen a hely erődítésre igen alkalmas volt, mint Magyar Kálmán terepbejárási adatai is bizonyítják: „Vincze Ferenc (Szabadság u. 1., 69. helyr. sz.) telkén, valamint az általános iskola területén és Majos János, Szabadság utca 3. sz. i/a helyr. sz. telkén