Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

figyelhetők meg a kolostornyomok. D-i részen Vincze Ferenc műveli a földet, így ott nem látszanak már a falmaradványok. Az általános iskola, illetőleg Majoros János területén láthatók alacsony téglafalmaradványok. A Vincze telek határától északra egy feltehetően „torony" nyomai láthatók. Répay Lajos gyógyszerész az 1950-es években a kisebb cellák alapjának nyomait is megfigyelte. A Majoros telekhez közel eső területen (északon) az erősen feltöltött kút nyomai is láthatók (körülötte igen sok faragott kő hevert). A kolostor maradványai a község kiemelkedő dombján találhatók a Visnye felé vezető út közelében . . ." Megfigyelései közlésre átengedéséért Magyar Kálmánnak köszönetünket fejezzük ki. •67. Sörös, PRT XII/B 165. Somogyvárra további adatok Soós t. XX. f. 162-170. *>8. Takáts Sándor: Magyar erősségek. Rajzok a török világból. II. k. Bp. 1915. 57. A kiemeltek az erődített, ill. várrá alakított kolostorok. Mesztegnyővel kapcsolatban Zrínyi Miklós írta 1558, márc. 22-én Nádasdy Tamásnak, hogy a törökök „monasterium Meztegne munire" akarják. Barabás Samu: Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életére vonatkozó levelek és okiratok. I. Bp. 1898. 477. (CCCXVIII.) - Utóbbi adatot Szakály Ferencnek, a tanulmány lektorának köszönöm, aki több új szempontra hívta fel figyelmemet, melyeket részben igyekeztem az átdolgozásnál érvényesíteni. «69. Rupp 1. 580-582. szerint sáncokkal, bástyákkal kerítve. Mára már csak - átépítve a templom maradt fenn. - Genthon 1. 273. 70. Erdélyi László: A tihanyi apátság története 1055-1701. Bp. 1908. 146-147. 71. uo. 148. 72. uo. 149. 73. További részletek: Iványi Béla: Zalavár és a balatonhídvégi átkelő a török időkben. Göcseji Múzeum Emlékkönyve, i960. 162-163. 74. Füssy Tamás: A zalavári apátság története PRT VII. 610-611. 75. Dornyay Béla: Keszthely és egykori vára múltjából. Balaton Múzeum Keszthely Értesítője, 1941. 2. sz. 25. 76. Zádor Mihály: Kaposvár, Bp. 1964. 291. 139. jegyz. „Valószínű, hogy a török is erődítményként használta a fontos útvonal mentén, dombon elhelyezkedő, tehát stratégiailag fontos szerepet játszó kolostor elhagyott épületeit..." — uo. 68. 77. Kozák Károly: Jelentés a celldömölki bencés apátsági templom feltárásáról. Arch. Ért. 1961. 116. Komáromy András: Magyar levelek a XVI. századból. Történelmi Tár, 1911, 542. alapján. 78. Karácsonyi János: Szent Ferenc rendjének története II. k. Bp. 1924. 24. és Csánki Dezső sz. : Somogy vármegye Bp. én. 88. (a vonatkozó rész Reiszig Ede munkája). 79. Nagy Gyula: Tihanyi szerszámok Történelmi Tár 1878. 342-344. A láthatóan gyengén felszerelt erősség részére Gyulaffy 1564-ben többször is hadiszereket sürgetett. - Takáts Sándor: Régi magyar kapitányok és generálisok. 2. bőv. kiad. Bp. én. 273. 80. //;'. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566). Tanulmányok Tolna megye történetéből, II. k. Szekszárd, 1969. 64. 81. Az 1560-as évek somogyi vonatkozásait újabban röviden összefoglalta Szakály Ferenc: A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 2. Sz. : Kanyar József, Kaposvár, 1971. 51-84. Sz. Ság várrá alakított premontrei kolostora őrségét Várday Pál esztergomi érsek fizette. - ETE IV. 381. 512. stb. Fontosságára az 1546:44. tc. is felhívta a figyelmet. A konvent (hiteleshely) még 1548-ban is működött. - ETE V. 60, 1549-ben az őrség 24 lovas, 50 hajdú, 2544 Ft évi zsolddal. — Szendrei: Váraink . . . HK 1888. 418. 1552-ben lerombolását javasolták gyengesége miatt. Érthető, hogy Drégely eleste után könnyűszerrel került török kézre. - Acsády Ignác: Drégel és hőse Századok, 1887. 40. Garamszentbenedek az 1552-es török terjeszkedés következtében közvetlen veszélybe került, őrsége 1553-ban mindössze 15 főnyi! 1556-ban még nehezebbé vált a helyzete, de a bányavárosok nem akartak védelmére áldozni. - Matunák Mihály: Török-magyar harcok az északnyugati-Magyarországon. Katholikus Szemle, 1899. 58-67. 288. További adatok: Haiczl Kálmán: A garamszentbenedeki apátság története. Bp. 1913. 44. sk. Bozók 1552 után végház, 1559-től, Balassa Zsigmond halála után özvegyéé, Fánchy Borbáláé, majd annak családjáé. - Varjú Elemér: Magyar várak. Bp. én. 22. A kolosi bencés és a gombaszögi pálos rendház rablófészek lett. Előbbit a Podmaniczkyak alakították várrá 1547-ben. Az országgyűlés 1547-ben és 1548-ban is követelte