Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

39- Sörös, PRT XII/B 38. 40. Sörös Pongrác: A bakonybéli apátság története 1023-1548. PRT VIII. Bp. 1903. 195. 41. ETE III. 426. és Erdélyi László: A tihanyi apátság története 1055-1701. Bp. 1908. 144-145. 42. Óbudán 1541 után a pálos kolostor az ottani erődítményrendszer része lett, falai között földdel feltöltött ágyúfedezéket építettek ki, a kripta puskaporraktár lett. - Kisbán Emil: A magyar pálosrend története I. k. Bp. 1938. 171. 43. Puskás gyalogok védték a kolostort. - Sörös Pongrác: A bakonybéli apátság története 1023-1548. PRT VIII. Bp. 1903. 198-199. „Talán az akkori védőművek emlékezetét őrizte meg az a bástyafal, amely később az apátsági épület homlokzatát környékezte." — uo. ih. Csákány ferences kolostorát pontosan nem ismert időben - de biztosan 1566 előtt — erődítették meg. 1542-ben elhagyták szerzetesei, majd újra visszatértek 1544-ben. Dornyai Béla: A somogymegyei Szőcsény és Csákány várairól Vasi Szemle 1937. 210-211. 44. „Arx omnino exhausta et omni commeatu caret..." ETE IV. 196. 45. ///. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526-1566). Tanulmányok Tolna megye történetéből II. k. Szekszárd, 1969. 22. 1543-ban Szekszárdon 236 fős őrséget tüntetett föl a török zsoldlajstrom. - Velics-Kammerer: Török kincstári defterek I. K. Bp. i88é. 3-6. 46. Kiss Attila és Kozák Károly eddigi ásatásai derítettek fényt az erődített kolostor ekkori képére: „...a középkor folyamán a jelenleg is álló épületektől D-re, a hegy D-i nyúlványának lejtőjén helyezkedett cl a jelentős méretű kolostor ... A kolostort É-ról a hegy D-i nyúlványát átvágó széles és mély sziklaárok, más oldalról pedig magas várfal védte. A sziklaárkon át híd vezetett a felvonóhidas kaputoronyhoz (gótikus), amelynek mindkét oldalán farkasverem helyezkedett el. A gótikus kapun és a boltozott kapualjon át vezetett az erősen lejtő út a kolostor — később vár is — belső udvarába ..." - Régészeti Füzetek Ser. I. No. 22. (1969) 65. További adatok történetére: Soós t. III. f. 431-435. 47. ETE ÍV. 263-264. György barát levele I. Ferdinándhoz 1543. máj. 25., továbbá Sörös, PRT XII/B 38-47. 48. 1543. júl. 2-án intézkedett Ferdinánd a somogyvári apátság védelméről Peregi Albert pécsi prépostnak írt levelében: „. . . Quod vero conservationem arcis abbatie tue Simigiensis concernit, nos itaque habito respectu, tum opportunitatis loci istius, tum presentis necessitatis, ductaque perclementi ratione et fidelitatis et pertitionis in ea re tue, perbenigne annuimus, ut ad meliorem custodiam et pro presidio dicti fortalitii tui Somoghwar tibi liceat ex proventibus dice illíus, que in comitatu Simigiensi colligitur, vei alioqui ad rationem nostram, quindecim équités et viginti pedites ad unum quartale anni solita solutione alere et sustinere ..." - ETE IV. 280. 1543. nov. 2-án pedig 300 forintot adományoztatott a védelemre Ferdinánd: ,, . . . Quum ab omnibus ferme subditis fidelibus intelligat, arcem et monasterium abbacie Simigiensis ab hostibus Thurcis undique circumfusis, non secus premi, ac si obsessa esset, parumque ex redditibus illius ad conservacionem necessariis percipere potuisse, praecipit, ut ad illius defensionem annue floreni 300 convertantur ..." — ETE IV. 304. 49. A valószínűleg gerendavázas földsánc D-i oldalába vágták a monostor temploma egyik fala alapozását. A földvár legmagasabb része a jelenlegi lapályról kb. 20-30 m magasan van. A kettős sáncrendszer nyomai leginkább a mai erdős részen találhatók meg. A kolostor maradványai között ma is nagy mennyiségű XIII-XVII. századi kerámiaanyagot lehet gyűjteni. (Magyar Kálmán 1970. évi terepbejárásainak alapján. Az adatok közlésre átengedéséért köszönetet mondunk.) 50. A Balatontól D-re eső rész - úgy tűnik - a magyar végvári rendszer leggyengébb része volt. ji. 1534. márc. 4. Oláh Miklós levelében a Bebek birtokolta tapolcai apátság visszafoglalásával kapcsolatban írja: „ne desolatur magis, quam est desolata . .." - ETE II. 333. 1534. ápr. 26. Nyáry Ferenc ismételten kérte Ferdinándot a turóci kolostor erődítményeinek lerombolására, mert nem képes védeni, s félt, hogy János király elfoglalja. - ETE II. 346-347. 1536. Garamszentbenedek Várdai Pál esztergomi érseké lett, aki kötelezettséget vállalt az addigi erődítmények karbantartására, fejlesztésére, az őrség fizetésére. Szentbenedek 1537-ben a felvidéki védelmi szövetség tagja lett. 1542-10! szerzeteseket nem találunk