Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Lagzi István: Lengyel menekültek Somogy megyében a második világháború idején

53- HL. ;-IM. 1940-21-21-3553-4168. A IV. csendőrkerület Csendőrnyomozó parancsnokságának megfigyelési jelentése. 54. Antall: Lengyel menekültek ... 25 oldal. 55. HL. HM. 1940-21-21-3977-425378. 56. HL. HM. 1940. Ein. 21-21-5554-13493. 57. HL. HM. 1940. Ein. 21-21-3554-11121. 58. OL. BM. 1939. K150-IX-9-4013-6700. 59. HL, HM. 1940. Ein. 21-21-3556-27911. 60. HL. HM. 1939. Ein. 2i-2i-(i5) 3552-98846. 61. HL. HM. 1940. Ein. 21-21-3553-4196. • 62. Somogyi Üjság 1941. április 7. Lengyelszöktetőket ítélt el a kaposvári törvényszék büntetőtanácsa. 63. OL. BM. 1942-1944-K150-IX-9-4013-215529. A böhönyei táborparancsnok jelentése a főszolgabírónak.; OL. BM. 1942-1944-K150-IX-9-4013-5600628. Lásd még a 34. sz. jegyzetet. 64. A cikk címe: Lengyel köszönet a magyaroknak. 65. OL. BM. i939-Ki5o-IX-9-4oi3-res. 10493. 66. OL. BM. 1940 K150-IX-9-6700-1940. 67. Ugyanott. A HM. amely szintén tudott a szökésekről, de elutasította a barcsi járás főszolgabírójának azon javaslatát, hogy a szökések megszüntethetők lennének, ha a csendőrőrsök létszámát 3-4 fővel megnövelnék, ezzel a „lengyelek átszökését majdnem teljesen meg lehetne akadályozni". Rendkívül érdekes a HM. 21. osztályának véleménye, amely szerint a csendőrőrsök „megerősítése legfeljebb megnehezítené és talán csökkentené, de nem akadályozná meg a szökéseket." A HM. „más" intézkedést javasolt - és valósított meg - pl. „komoly intelem az internáltakhoz és a szökések szervezőihez, amelynek hatása máris tapasztalható - az őrsök megerősítése nem látszik szükségesnek" HL. HM. 1940. 21-21-3553-4196. 68. OL. BM. 1940 K150-IX-9-12024-1940.; Lásd még az Űj Somogy 1940. október 5.-1 számát. 69. SML. Főispáni iratok 713 (9) -1940. 70. OL. BM. i94i-i944-Ki50-IX-io-40r7-i5628. 71. OL. BM. 1942-K150-IX-9-4014-232756. 72. HL. HM. 1941-21-21-4389-26407. A Balatonboglárról Selypre elköltöztetett lengyel tiszteknek „kárpótlásul" Schindler altábornagy rendelkezésére „írásban adott becsületszó adása mellett a községben, táboron kívül való lakás engedélyezhető" volt. 73. SML. Lengyeltóti járás főszolgabírójának iratai 4074-1941. 74. OL. BM. 1942. K150-IX-9-4014-1 66. 75. OL. BM. 1942. K150-IX-9-4014-6/27. Dr. Kenderessy Ferencnek, a tabi járás főszolgabírójának feljegyzése alapján a „Balatonkiliti tábor létszáma 1941. IX. 6-tól 1942. III. 8-ig átlag 270-280 fő, 1942. VI. 8. óta pedig átlag 100-100 fő volt." A „Balatonszárszói tábor létszáma 1941. Xl.-tól 1942. III. 8-ig átlagban 220-230 fő volt". A „Köröshegyi tábor létszáma 1941. XII. i-től 1942. III. 8-ig 190-200 fő volt". A karádi menekülttáborban 1941. XI. 14-től 1942. III. 8-ig átlag 130-140 fő, Tabon 1941. X. 21-től kezdődően 100 fő tartózkodott. 76. SML. Főispáni iratok 230o(38)-i942. A kaposvári főszolgabíró 7950-1942. sz. alatti jelentése szerint a mosdósi lengyel katonai menekülttáborban 105 tiszt és 35 fő legénység, a kadarkúti polgári táborban 210 fő, (109 férfi, 53 nő és 48 gyermek) tartózkodott. A mosdósi létszám 1943. február i-én a következő volt: 113 tiszt és altiszt, 30 fő legénység (HL. HM. 1943-21-21-675 0-412750), tehát a létszám ebben a táborban lényegesen nem változott. Azonban Marcali községben 1943. közepén csak 124 polgári menekült élt és magánházaknál voltak elhelyezve (OL. BM. 1944-K150-IX-10-4019-203. Marcali, 1943. június 2.). 77. HL. HM. 1942. Ein. 2Í-21-6116-31209. 78. Ugyanott. 79. OL. BM. 1942-1944-K150-IX-9-4014-4-169. Tabon, a főszolgabírói hivatalban 1943. május 13-án felvett jegyzőkönyv. A főszolgabíró Budziak büntetőtáborba utalását kérte a BM. IX. osztálytól (OL. BM. 1942-1944-K150-IX-9-4014-244307). A „Lengyel Menekültek gondozásának ügyeit Intéző Polgári Bizottság Magyarországon" szervezet kérésére Budziakot „tűrhetetlen magatartása miatt" a kadarkúti táborba helyezték át (OL. BM. 1942-1944-K150-IX-9-4014-255486). 80. HL. HM. 1941-21-21-4387-1131.