Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Lagzi István: Lengyel menekültek Somogy megyében a második világháború idején

81. HL. HM. 1941-21-21-4390-51976. 82. OL. BM. 1939-1940-K150-IX-15-4024. A szerencsi járás főszolgabírójának jelentése a BM. IX. osztályának 1939. október 18. 83. Somogyi Újság. 1939. október 50. Három minisztérium érdekes rendelete az alispánokhoz a lengyel menekültek munkába állításáról; SML. Főispáni iratok ii27(25)-i939. m. kir. Földművelésügyi miniszter 137537-1939/VII. A-I. sz. körlevele. Az őszi mezőgazdasági munkák zavartalanságának biztosítása különösen a menekültek közvetítése révén. S4. A katonai menekültek ellátása 1939-től a következőképpen alakult (rangszerint és naponként): tábornokok - 8 pengő, főtisztek (oficer straszy) - 6 pengő, tisztek (oficer mlodszy) - 4 pengő, zászlós és tisztjelöltek (podhorazy) - 2 pengő, a tiszti hozzátartozók naponként és személyenként 2 pengő ellátmányt kaptak (HL. HM. 1940. Ein. 21-213552-944.) A katonai attasék részére készített összefoglaló tájékoztató. Lásd még, Witold Biegaftski: Polska emigracja na Wegrzech w latach 1939-1940. Rola emigracji vojennej. Najnowsze dzieje Polski 1939-1945. Tom. XII. 1968. 62-63 oldal). A polgári menekültek kezdetben naponként és személyenként 1.5 pengőt kaptak. Ellátmányukat később többször is emelték (OL. BM. 1939-1940-K150-IX-15-4024-1067). 1940-ben a családfő 4 pengő, házastárs 2 pengő, minden gyermek és hozzátartozó részére napi i pengő ellátmányt folyósítottak. 85. SML. A tabi járás főszolgabírójának iratai 2648-1940. 86. SML. Főispáni iratok 230o(38)-i94o. A tabi járás főszolgabírójának jelentése. 87. Ugyanott. 88. OL. BM. 1941-1944-K150-IX-15-4024-5400. Böhönye nagyközség jegyzőjének jelentése a marcali járás főszolgabírójának. Ugyenezt olvashatjuk a karmacsi közjegyzőség egyik jelentéséből is, miszerint a községben lévő lengyelek zöme helyben vagy a környező falvakban rendszeresen dolgoztak (OL. BM. 1944-K150-IX-10-4019. 201. Karmacs). 89. SML. A tabi járás főszolgabírójának iratai 447-1943. 90. SML. A lengyeltóti járás főszolgabírójának jelentése 3657-1944. 91. OL. BM. 1942-1944-K150-IX-9-4014-27545-24765. 92. OL. BM. 1942-1944-K150-IX-9-4014-247650. 93. SML. A tabi járás főszolgabírójának iratai 1303-1944. Borkowski 1943. január i-vel a mosdósi táborból került Balatonföldvárra, majd Kaposvárra. Nevéhez fűződik a kaposvári felszabadulási emlékmű tervezése is. Az emlékművet 1945. augusztus 20-án avatták fel. Lásd: Kanyar József: Somogy a felszabadulás hónapjaiban. 1944-1945. Kaposvár, 1970. 307. oldal. Lásd még: OL. BM. i942-i944-ki50-IX-9-4oi4-247650. ' 94. Lásd a: 88. sz. jegyzetet; SML. A lengyeltóti járás főszolgabírójának jelentése 72251943. A BM. VII. b. ügyosztályhoz beadott munkavállalási kérelem. 95. HL. HM. 1939. Ein. 21-21-3127-60536. 96. OL. BM. i942-i944-ki50-IX-9-4oi4-348; SML. A lengyeltóti járás főszolgabírójának jelentése 269-1944; SML. Főispáni iratok ad 230o(38)-i940. 97. SML. A lengyeltóti főszolgabírói jelentés 6046-1944. 98. A Gyöngyös-Sárhegyi kőbányában alkalmazott lengyel bányászok, napi keresete 5.60 pengő, vagy 68 filléres órabér volt. (HL. HM. HL. 1943-21-21-6750-412750). A Brenbergbányán dolgozóknál a csillések naponta 3,78 pengőt, a segédvájárok és vájárok 4,55 pengőt kerestek (HL. HM. 1941-21-21-4783-502361; HL. HM. 1941-21-21-4783-328093). Az alkalmi munkát végzők (Fájsz községben) 80-140 pengőt kerestek (OL. BM. 1941— i944-ki50-IX-i5-2025. Lengyel, 1944.). A keresett szakmákban elhelyezkedők 150-300 pengő fizetést kaptak, de tudunk 600 pengőt kereső lengyel munkavállalóról is. 99. SML. Főispáni iratok ad 230o(38)-i940. 100. SML. A lengyeltóti járás főszolgabírójának jelentése 1859—1943. 101. SML. A tabi járás főszolgabírójának iratai 4-(8i)-i943. A családfők részére 1943. január i-től 2,50 pengő helyett 3,50 pengő, a feleség 3 pengő, a gyermekek 2,5 pengő napi ellátmányt kaptak. 102. SML. A lengyeltóti járás főszolgabírójának jelentése i869-i943-(240397-i943-IX. BM.). 103. HL. HM. 1943-21-21-6753-542123. A családfő naponta 5 pengő, a feleség 4 pengő, a gyermekek részére személyenként 3 pengő ellátmányt kaptak. A kiemelt ellátásban részesülők az alábbi segélyösszeget kapták: családfő napi 7 pengő, feleség 4 pengő, gyermekek személyenként 3 pengő.