Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

Ii. kép. Csákány alaprajza (G. Turco, is(><))előnye, hogy félszigeten, hegycsúcson fekszik, Zalavárt pedig szinte áthatolhatatlan mocsarak teszik megközelíthetetlenné (6-7. kép). A legprimitívebb erősség Keszthely és Csákány. Ezeknél a templomot és a kolostori négyszöget szinte csak sánc övezte, palánk csak félig vette körül (10-11. kép). Csákány rajza (11. kép) bizonyítja azt, hogy az 1567-ben még török kézen levő erősség újra a magyar végvári rendszer tagja lett.

8

' 1576-ban is magyar kézen volt, noha kapitánya, Batthyány István arról panaszkodott ekkor, hogy ha nem fizetik a gyalogságot, mind elmennek, nem bírva tovább a nélkülözést.

88 A hét kolostorból - melyek alaprajza ránk maradt -, három már 1526 előtt is erődített volt (Zalavár, Tihany, Pannonhalma). Az erődítési formák alapján úgy látszik, hogy a török korban nem sokat építettek rajtuk. Zalaváron valószínű, csak „állagmegőrzési" munkákat végeztek. A többi négy kolostor, mely 1526 után lett erődített, hevenyészett építés eredménye. A végvári lánc réseinek időleges betömésére szolgáltak ezek, de sem arra nem volt pénz, hogy korszerűsítsék őket, sem az nem következett be, hogy feleslegessé váljanak, s lebontsák őket. 1570-ből, török forrásból értesülünk egy újabb kolostor erődítettségéről. Musztafa pasa a következőket írta Miksa királynak 1570. október 9-én: ,, . . . az Segeösd castel felöl panazolkodoth fid. kyt my nem az fid. határában czynaltattunk . . ,"

89 Jól választotta ki a török a helyet, meggyőzhet erről minket Magyar Kálmán terepbejárásának eredménye: ,,Az ún. Várdombon levő segesdi plébániatemplom és a volt ferences kolostor épülete a környék legmagasabb, erődítésre alkalmas pontján fekszik ... A Várhegyen a törpevízmű közelében nagyszámú csont került elő, a kolostor melletti gyümölcsösben pedig tégla- és faltörmelékek.