Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

Véleményünk szerint ezek mindenképpen azt bizonyítanák, hogy a XV. - de valószínűbb -, a XVI. században a kolostor a Várhegyen volt. (A vár megerősített pontja lehetett.), amihez épülhettek a szükséges védőművek..."

90 A2 1570/80-as évek a dunántúli magyar végvárak építése, javítása jegyében teltek. Délről Északra haladva vegyük tehát szemügyre a bennünket most elsősorban érdeklő erősségeket, az erődített, ill. várrá alakított kolostorokat. Csákány feküdt leginkább a török torkában. A segesdi török őrség 1580. június 27-én megkísérelte - sikertelenül - elpusztítását.

91 A magyarok viszont a segesdi, török várrá alakított kolostor ellen próbálkoztak 1574-ben és 1586-ban is, hiába.

92 Északabbra Zalavár és Kapornak sorsa sem volt könnyű. 1574-ben az országgyűlés is kérte Zalavár fenntartását, melyet 1580 és 1600 között a királyi kamara kezelt.

93 1580-ban mindkét erősség parancsnoka kapitányi utasítást kapott, a kötelességek részletes leírásával. Ekkor a két végházban 70 gyalog és 34 lovas volt összesen.

94 1576-ban a dunántúli erődített, ill. várrá alakított kolostorok belekerültek a várakat, mint tüzérségi egységeket egyes központok köré csoportosító rendszerbe Károly fhg. „Offension und Defension beratschlang Ordnung"-ja szerint. A 3. csoportba tartozott - Komárom főhellyel - Pannonhalma, Tihany, Keszthely, a 4. csoportba pedig - Kanizsa a főhely - Zalavár, Kapornak, Szemenye.

95 Keszthellyel kapcsolatban a Haditanács 1578-ban elhatározta, hogy jobb karba kell helyezni. De pénz hiányában, mint annyi terv, ez is csak terv maradt.

98 Így nem csodálhatjuk, hogy 1590-ben a török felégette.

97 A Balaton körüli várrá alakított kolostorok közül az 1570/80-as években Tihanyt erődítették leginkább. Szükség is volt erre. Matasin Ferenc hadbiztos pl. 1577-ben meglehetősen rozogának tartotta, s vagy megerősítést, vagy ha nem, lebontást javasolt.

98 A hely stratégiai fontossága az előbbi megoldást eredményezte. Az 1577. évi hadi tanácskozásokon a következőket határozták: „...a palocsai, veszprémi, mártonhegyi, tihanyi házakat szintén ki kell javítgatni, a kapitányok közreműködése mellett, a hozzájok tartozó falvak segítségével... Pápa, Palocsa, Veszprém, Szent-Mártonhegy, Tihany - mivel e helyeken semmi újat se kell építeni, csak javítani, - 15 000 forintot kell kiutalványozni... és a kapitány és építési biztos belátása szerint az egyes helyeken szükségleteinek megfelelően fölhasználni."

99 Süess Orbán hadiépítész, a Duna- és Balatonközi Főkapitányság főfelügyelője és ellenőre személyes vezetése alatt fejlesztették tovább és építették ki Tihany meglévő erődítményeit.

100 1593-tól egy újabb várrá alakított kolostor is erősítette a balatoni védővonalat: az örményesi pálos rendház, ahol 1576-ban még a pálos rend utolsó rendi nagygyűlést tartották. 1593-ból az építményt védő hajdúk számára élelmiszert kérő levél maradt ránk.

101 Az Észak-Dunántúlon Szentmártont Tihannyal szinkronban erősítették.

102 1594-ben mégis egy - más forrás szerint két napi - ostrom után könnyen foglalta el a török.

103 De ennél sokkal nagyobb aggodalomra adott okot a Dél-Dunántúlon 1600-ban Kanizsa eleste. A Balaton körüli várrá alakított kolostorok jelentőségét ez még tovább növelte. Jól látták ezt a kortársak is, legjobban bizonyítják az országgyűléseken sorozatosan hozott törvények.