Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Lagzi István: Lengyel menekültek Somogy megyében a második világháború idején

kastélyban, a többi helységekben pedig magánházaknál kaptak szállást - lakbér fizetés ellenében.

20 A kaposvári járásban Mosdóson a megye tulajdonát képező volt Pallavicini kastélyban és az uradalom melléképületeiben, Somogyszentimrén a Márffy Elemér tulajdonában levő három épületben, Kadarkúton pedig a magánházaknál kerültek elhelyezésre a szeptember végén, október elején érkező lengyel menekültek.

21 A lengyeltóti járásban a főszolgabírói jelentés szerint katonai menekülteket helyeztek Lengyeltóti és Balatonlelle községekben, míg Balatonbogláron, Balatonszemesen és Gárdony-pusztán polgári menekültek kerültek elhelyezésre. A katonai és polgári menekültek közösen voltak elszállásolva Lengyeltóti, Balatonlelle és Balatonboglár községekben, Balatonszemesen és a Gamás községhez tartozó Gárdony-pusztán „vendégként" volt egy-egy család elhelyezve.

22 A tabi járásban Balatonföldváron, Kőröshegyen katonai menekültek, Balatonzamárdiban, Balatonszárszón, Balatonkilitin, Ságváron, Ádándon, Bábony, megyeren, Szabadhídvégen és Tabon polgári menekültek nyertek elhelyezést. A főszolgabíró szerint Balatonföldváron és Balatonzamárdiban táborszerűen, míg a többi helységekben a lengyelek magyar családoknál kaptak lakást és ellátást. A főszolgabírói jelentés beszámolt a menekültek létszámáról és a naponta visszatérő problémáról, a táborok elhagyásáról, a szökésekről. „Balatonföldvárra elhelyezett katonai menekültek száma tudomásom szerint 40 (fő) körül mozog. Balatonzamárdiban létesített három polgári menekülttáborban a mai napon (1940. I. 4.) hozzávetőleg 320, Balatonszárszón 220, Tabon 60, a többi községekben pedig 10-20 lengyel polgári menekült tartózkodik."

23 A lengyel menekültekről - a főszolgabíró szerint - „pontos létszámot a leglelkiismeretesebb munka mellett sem lehet megállapítani, mert az állandó szökésekkel és az újabb igénylések következtében történő nap-nap melletti utalásokkal a szám egyik napról a másikra hol esik, hol pedig emelkedik".

24 A tabi járás területén az előzetes felmérések alapján közel ezer főt kívántak elhelyezni. A katonai menekülteket kezdetben szükségmegoldásként egyes elhagyott mezőgazdasági, üzemi épületekben a tiszteket - véglegesen - vidéki kastélyokban Balaton-parti és Duna-kanyari üdülőkben helyezték el.

2a A lakásra nem, vagy kevésbé alkalmas épületeket a tél beállta előtt rendbehozták, illetve más megfelelőbb helyen szállásolták el a katonai menekülteket. 1939. késő őszén és 1940. tavaszán végrehajtott táborrendezés következtében az elhelyezési gondok - részben a nagyszámú szökések miatt is - megoldódtak. A korabeli forrásokból kitűnik, hogy a nagylétszámú menekült csoportok elhelyezése országosan sem, de Somogy megyében sem volt problémamentes. A főszolgabíróknak a Belügyminisztérium IX. osztályához küldött jelentéseiből tudjuk, hogy különösen az ország északkeleti részében - az ún. átvonuló táborok esetében - minden állami és társadalmi összefogás ellenére súlyos volt a helyzet. Az elhelyezési gondokat csak súlyosbította, hogy a menekülteknek nem volt vagy minimális volt a - magyar pénzük, saját eltartásukról gondoskodni nem tudtak. Szeptember és október első felében hiányzott az olyan felsőbb rendelkezés is, amely tisztázta volna azt, hogy a menekültek,, elhelyezéséért, élelmezéséért mit lehet fizetni és kinek a terhére történjék a fizetés".

26 A tábori elhelyezéseknél elfordult visszásságok miatt a H. M. 21. osztály, a B. M. IX. osztály és a H. M. 12. osztály képviselői országjáró körútra indul-