Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Szili Ferenc: Az 1905-1906. évi kormányzati válság hatása és következménye Somogyban

Károly főjegyzőt 1905. november 6-án őrgróf Pallavicini Ede váltotta fel, helyettes elnöknek pedig Kapotsfy Jenőt választották. Az 50-es „alkotmányvédő" bizottság társadalmi összetétele a következőképpen alakult:

23 Földbirtokos: 23 fő, ügyvéd: 9 fő, tanító: 1 fő, kereskedő: 1 fő, pap: 4 fő, orvos: 1 fő, ny. főszámvevő: 1 fő, földműves: 8 fő, alispán: 1 fő. Összesen: 50 fő. A kormányzatot képviselő főispán az „alkotmányvédő" bizottság ellenében Kristóffy belügyminiszter tiltó és megsemmisítő határozatait a gyakorlatban nem tudta érvényre juttatni. Amikor a belügyminiszter 74034/1905. sz. rendeletével megsemmisítette a közgyűlési határozatokat a főispán a következőket jelentette: „Tudomásul nem vehettem, mert ismerve vármegyém törvényhatósági bizottságának a mostani törvénytelen állapot tekintetében fennforgó intézkedéseit az abban foglalt rendelkezéseket erős rázkódtatás nélkül is végrehaj thatónak nem tartom."

24 Az 1905. évi szeptember 4-i rendkívüli közgyűlésen az „alkotmányvédő" bizottság javaslatára határozatot hoztak arról, hogy a vármegye törvényhatósági bizottsága - az egyöntetű eljárás módozatait - egy országos értekezleten kívánja kidolgozni. Somogy vármegye elvi határozatában igyekszik lépést tartani a „harcosabb" megyékkel - magának bizonyos irányító szerepet is vindikál -, de facto azonban elhatárolja magát a túlkapásoktól. A koalíció vezéreinek szeptember 23-i bécsi Canossa járásának csúfos kudarca ugyan még újabb frázisokat vált ki, hiszen a koalíció vezérlőbizottságának küldött üdvözlő táviratban az „alkotmányvédő" bizottság még azt kérte, „hogy a nemzet nagy érdekeiért folytatott nemes küzdelmet továbbra is lanlankadatlanul vezessék és irányítsák".

25 Az október 2-1 rendkívüli közgyűlésen azonban már tiltakoztak amiatt, hogy „Kristóffy József ügyvivő miniszter a társadalom oly elemeit mozgósította és bíztatta fel, melyek a nemzetközi szocializmus haza és vallásellenes elveivel nem csak az állami és társadalmi rendnek, a vallásnak és a tulajdon szentségének üzent hadat, de gyökerükben megtámadták a magyar nemzeti állam alapjait.

26 A Kristóffy-Garami paktum érthetően elégedetlenséget idézett elő a földbirtokos többségű törvényhatósági bizottságban, ahol a kormányt már olyan alaptalan váddal is gyanúsították, hogy az aratósztrájkok felszámolását taktikai okok miatt halogatták és késleltették. Fejérváry november elején koncentrált támadást indított - most már nem elégedett meg a megsemmisítő leiratokkal és a renitenskedő vármegyék élére a kormányhoz hű főispánokat nevezett ki. A november 6-án tartott megyei közgyűlésen a törvényhatósági bizottság továbbra is kitartott az eddigi határozatok mellett, hangsúlyozva, hogy „azt a kormányt, amely letér az alkotmányosság útjáról, jogok nem illetik".

27 A felettébb kellemetlen és bizonytalan helyzetben lévő tisztviselőkről is tanácskoztak. Létrehozták a vármegyei „jóléti bizottságot", amely társadalmi úton szervezett gyűjtést a tisztviselők kártalanítása érdekében. A megyei sajtó november 19-Í jelzése szerint a belügyminiszter több törvényhatóság, köztük Somogy vármegye állami dotációját is betiltotta és kilá-