Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Szili Ferenc: Az 1905-1906. évi kormányzati válság hatása és következménye Somogyban

takarékpénztárakba, illetőleg a községi pénztárakban kellett elhelyezni, de a végrehajtás e tekintetben eléggé következetlennek látszott. A belügyminiszter utasításai, majd Gabsovits Károly bizalmas figyelmeztetései következtében a községek képviselőtestületei fokozatosan meghátráltak annak ellenére, hogy a törvényhatósági bizottság ezeket a határozatokat megsemmisítette és szigorú felelősségre vonást helyezett kilátásba. A következőkben azt láthatjuk, jelesül éppen az eddigiek igazolására, hogy az 1905. évi állami egyenes és fogyasztási adó járásonkénti befizetése mennyire különböző volt.

19 (Lásd: 3. sz. táblázat.) Az ellentétes intézkedések okaira a szigetvári járás főszolgabírája mutatott rá a legtalálóbban az alispánnak küldött jelentésében, amikor az adót befizető németladi jegyző magatartását igazolta: ,,A következményektől való félémében tette, s magát födözni óhajtotta egy esetleges magasabb helyről jövő megtorló intézkedés esetén. Ezen szűklátókörűség és önállótianság miatt a magam hatáskörében keményen megróttam".

20 A közigazgatás kettős arculata, gondolunk itt a centralizáció és a vármegyei autonómia együttélésére, valamint a szervilizmusban nevelkedett hivatalnoki gárdára, végül is csak olyan magatartást eredményezett, amellyel az egyik fél sem lehetett elégedett. Láthattuk Gabsovits ingadozó magatartását is, amikor bizalmas utasításával arra bíztatta a főszolgabírákat, hogy kényszereszközt is alkalmazhatnak az adó beszállítása érdekében. A belügyminiszternek küldött bizalmas jelentésében pedig az alábbiakat írta: ,,A járási főszolgabírók útján a vármegyebeli többi községet is figyelmeztettem ama káros következményekre, amely a borital és a húsfogyasztási adó befizetésének elmulasztásából reájuk hárulnak".

21 A törvényhatósági bizottság meghátrálása a belügyminiszter erélyes intézkedéseinek a hatására az adó kérdéseiben is csakhamar bekövetkezett. 1906 februárjában a ,Somogyvármegye" című lap már a következőkről számolt be: ,,Nálunk nagyon kevés jegyző tett eleget a vármegyei törvényhatóság múlt évi júliusi határozatának, mert a legtöbb jegyzőségnél az önként befizetett adókat már be is szállították az egyes adóhivatalokba."

22 Bár a törvényhatósági bizottság a tiltó rendeletét mindvégig fenntartotta - miként a statisztikai táblázatok is igazolják - a gyakorlatban azonban nem tudta biztosítani, mert az adót sok helyen beszállították az adóhivatalokba. Az ex lex minden keserve és következménye azokat a szegényebb adózókat terhelte, akik konzekvensen végrehajtották a határozatokat. 6. Az „alkotmányvédő" bizottság létrejötte és szerepe a „nemzeti ellenállásban" Az augusztus 7-i közgyűlésen Kapotsfy Jenő javaslatára megalakult az 50-es „alkotmányvédő" bizottság, amely végig jelentős szerepet játszott, javaslatait a közgyűlés elfogadta és szinte irányító, szervének tekintette. A bizottság agrárius képviselői a későbbiekben a megye álláspontját és határozatait kizárólagosan érdekeiknek megfelelően alakították. A bizottságon belül a vezetés és az eszmei irányítás a földbirtokosok kezébe került, bizonyítja ezt a számszerű fölényük is, valamint az a tény, hogy az elnöki tisztséget betöltő Gabsovits