Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Kanyar József: Somogy agrárgazdasága az 1895. évi mezőgazdasági összeírások tükrében
sával, majd a társadalmi feszültség robbanóanyagának egyre veszélyesebb növekedésével járt együtt. A tőkés termelés felvirágzásának e korszakában - a korszerűsített szállítás létkérdésének a megalapozása után - egymás után épült ki megyénk is - az észak-déli határokon, valamint a közepén keresztül futó vasúti fővonalak után a megye valamennyi tájegységét át- és összekötő vicinális vasúti hálózat a századforduló évtizedeiben. A vasutak és a közutak kiépülése következtében a Délivasút (i858-1861), a Pécs-Szigetvár-Barcs-Gyékényes-i drávamenti vasút (1867), a Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes-i (1872) fővonalak mellett a Barcs-Pakrác-i (1884-85), a Somogyszob-Barcs-i (1890), a Somogyszob-Balatonszentgyörgy-i (1893), a Kaposvár-Mocsolád-i (1894), a siófoki (1905), a Kaposvár-Fonyód-i (1896), a Kaposvár-Szigctvár-i (1900), a Kaposvár-Barcs-i (1905), a BarcsSellye-i (1910) vicinális vasutak, majd a drávai hajózás igénybevételével - jelentősen megnövekedett a mezőgazdasági üzemek piacra történő eredményes termelése és szállítása is a megyében. A megye valamennyi tájegységét át- és összekörő vasúti hálózatból, mint láthattuk: 1895 előtt 7, utána pedig 5 épült. A szántógazdaságok intenzív művelése és a belterjes állattenyésztés már akkor sejtette a szakemberekkel, hogy a megye az intenzív szarvasmarha- és sertéstenyésztés egyik legfőbb területévé alakul majd át a takarmánytermesztés mind nagyobb teret hódító részesedése következtében. De az összeírások hasznosítása nem kevésbé volt fontos számunkra azon agrárgazdasági eredmények kimunkálásában sem, amelyek egymás mellé állítódtak a kapitalista-kori mezőgazdasági nagyüzem és a paraszti kisüzem komplex egységében. Ez a párhuzamos vizsgálódás - némely ágazatban - a kisüzemek mennyiségi fölényét és minőségi hátrányát bizonyította, hol' pedig azok mennyiségi hátrányát és minőségi fölényét, vagy éppenséggel minőségi hátrányát a mennyiségi fölénnyel szemben. E kétféle üzemtípusnak a párhuzamba állítása a magyar mezőgazdaság korszakfordulóján - csakúgy mint az 1935-ös összeírások tükrében elvégzett egybevetésüknek is - igen jelentős, még napjainkig is kiható tanulsággal és beszédes bizonysággal szolgált a számunkra, bizonyítván a két üzemtípusnak - hazánk egész termelési rendszerében elfoglalt - egymás melletti párhuzamos szerepét, egymásra utalt és egymást kiegészítő koegszintenciáját. 8 * * * A legfontosabb agrárgazdasági mutatók után - azokkal bizonyos fokig összefüggésben - még három nagyobb kérdéskomplexust is érintettünk - a korszak- és a századfordulón - lezárásul: 1. a megyei népesség gyarapodásának, illetve fogyásának, 2. a népesség és a lakóházak összefüggésének és végezetül, 3. a népesség és az iskolai végzettségnek a problematikáját. /. A megye népesedésének néhány kérdése (1784/ S5-1900-1960/' A népesség számának alakulása Somogyban (/7 8'41'8 5-1900-1960.) A népesség száma A tényleges gyarapodás, ill. fogyás 1784—85 1900 1960 1784—85—1900 1900—1960 száma % száma % Somogy megye 139 598 304 331 343 961 164 733 Ï18,0 39 630 13,0 A terület megnevezése
