Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Kanyar József: Somogy agrárgazdasága az 1895. évi mezőgazdasági összeírások tükrében

Hazánk az 1960-as esztendők elejére Európa legalacsonyabb születésű arányszámú országai közé tartozott. Somogy megye pedig - már jóval ennek előtte - a legalacsonyabb születési aránnyal rendelkező megyék közé, nem érve el még a népesség egyszerű reprodukcióját biztosító 16-17 ezrelékes arányszámot sem. Ezért kezdtük a megye népesedés problémáját a XVIII. század végétől áttekinteni. Mi ezúttal nem azt kívántuk részletezni, hogy: milyen népességgel vészelte át a török hódoltságot a megye, sem azt, hogy a lakosság a XVIII. század folyamán, akár a természetes szaporodás, akár pedig a betelepülés következtében - mekkorát lépett előre? Ezt a részletes vizsgálatot Kováts Zoltán már elvégezte a megyére vonatkozóan.

10 Már korábban is rögzítettük egyik tanulmányunkban, hogy az 1780-as évek első felében a népességnövekedés rátája 10-15 ezrelék körül volt a megyében.

11 Ez a növekedés csak a XIX. század első harmadára lassúbbodott le, a kolera bár nem túl nagy - pusztításait számítva: 1830-35 között 10 ezrelékre mérséklődött.

12 Jólehet az 1784-85-ös népszámlálás szerint a megye összlakossága 163 500 volt - melyhez a század elején készült regnicoláris összeírásokhoz képest még 68 új település is hozzátartozott: 23 839 lakossal -,

13 mi ezúttal csak azokat a korábban is ismert II. József-kori településeket vettük figyelembe, amelyeknek a népessége 139 598 volt. E történeti Somogy ugyanazon településeinek a népességét vizsgáltuk a századfordulón is - tanulmányunk időszakában -, amikor e települések valamennyije még Somogy megyéhez tartozott. A századforduló esztendejében a vizsgált településeken 304 331 lakosi számoltak össze a megyében, 164733-mal többet a József-korinál, amely a népesség-növekedés 118,0% arányára utal ugyan, de a népességnövekedés szekuláris trendjét tekintve mindez csak évi 10 ezrelékes - nagyon alacsony arányt mutat a számunkra. A vizsgált 241 település közül 3 már a századfordulón sem tudta hozni a József-kori „formáját" (Gige -27,3%-os, Kisasszond -5,3%-os, Geszti -2,5%-os fogyással). De igen alacsony: 10%-alatti volt csak a gyarapodása másik 5 településnek: Nemeskisfaludnak (0,3%)), Gyugynak (0,5%), Somogytúrnak (1,7%),. Rinyakovácsinak (5,5%) és Csökölynek (9,0%) is. A századfordulóra kiszámított növekedés aránya azonban jelentősen megromlott az 1960-as esztendőig tartó időszakban, amikor is a vizsgált települések egy része már nem is tartozott közigazgatásilag Somogy megyéhez. E 60 év alatt mindössze csak 39 630-caI, azaz 13,0%-os volt a gyarapodás részaránya, úgy azonban, hogy a vizsgált 241 település közül már 126-ban (52,2%) ténylegesen is fogyni kezdett a lakosság száma. E települések közül 42-ben 10 százalék alatti volt a fogyás aránya, 41-ben 10 és 20% között, 30-ban 20 és 30, 10-ben pedig 30 és 40% közötti. A tényleges fogyás három legnagyobb méretű aránya: 1. Szentborbásé (141,4%), 2. Kaposkeresztúré (59,0%) és 3. Bürüsé volt (46,7%).