Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Takács Éva: Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának a történetéhez (Az 1879:30. tc. és végrehajtása Somogyban)
az erdőfelügyelőség, mint felügyelő és véleményező szerv és a földműves-, iparés kereskedelmi miniszter, mint legfelsőbb hatóság között. Erdőrendészeti áthágások esetén feljelentést a szolgabírák, a városkapitányok, vagy a tanács által erdőrendészeti ügyek tárgyalásával megbízott tiszviselők az erdőfelügyelőnek küldték el. Ha a felügyelő meggyőződött a feljelentésben foglaltak igazságáról, akkor az illetékes közigazgatási közegnél az eljárás megindítását indítványozta. A közigazgatási tisztviselő az erdőfelügyelő indítványára kitűzte az ügy tárgyalását, amelyre az erdőfelügyelő az érdekelt feleket a közigazgatási tisztviselőket és az esetlegesen szükséges szakértőket és a tanúkat meghívta. A tárgyaláson vezetett jegyzőkönyvet a közigazgatási bizottság elé terjesztette fel, s az ügy elbírálása a közigazgatási erdészeti bizottság rendes ülésén történt meg. A közigazgatási erdészeti bizottság a határozatait szavazattöbbséggel hozta, melyet azután az erdőfelügyelőnek és az érdekelt félnek írásban is a tudomására hozták, de rövid kivonatban értesítették a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium számvevőségét is. Az ítélet ellen 15 napon belül mind az erdőfelügyelő - mint panaszt tevő fél -, mind pedig a panaszlott fél fellebbezést nyújthatót be a földművelésügyi miniszterhez az elsőfokú erdőrendészeti hatóság: a közigazgatási bizottság útján. A másodfokú ítélet ellen fellebbezésnek már nem volt helye. 1 ' A megye összes erdőterületének csupán nem egészen a felében vált kötelezővé az üzemtervi kezelés, 1 '"' hiszen Somogy megyében a 238 419 katasztrális hold összerdőterületből csupán 122088 kh tartozott a 17. §. rendelkezései alá. 1 " Az ebben a paragrafusban megnevezett erdők birtokosait arra is kötelezte a törvény, hogy „a gazdasági terv szerinti erdőkezelés biztosítása végett, kötelesek szakértő erdőtisztet tartani, s azokat a közigazgatási bizottságnak - amennyiben a m. k. kormány által neveztetnének ki - tudomásul, egyébként ezen állásukban való hivatalos megerősítés végett, bejelenteni" (21. §.). Ezen kívül ,,az erdő megőrzése végett elegendő számú erdőőröket is kötelesek tartani". A törvénynek ezek az intézkedései magánszemélyekre csak abban az esetben voltak kötelezőek, ha a 17. §-ban említett erdőbirtokosokkal osztatlan tulajdont képező erdőbirtokuk volt. A rendszeres gazdasági üzemterveket az erdőbirtokosok kötelesek voltak a törvény kihirdetése napjától számított öt éven belül önköltségükön elkészíttetni. Bizonyos különleges esetekben azonban a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter halasztást engedélyezhetett az üzemterv elkészítésére.-" Ha az erdő egy törvényhatóság területén feküdt, akkor az üzemtervet két példányban az illetékes közigazgatási bizottságnak kellett bemutatni. A közigazgatási bizottság a tervet a királyi kerületi erdőfelügyelőnek a meghallgatása után a saját véleménye kíséretében a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterhez terjesztette fel, az üzemterveket a miniszter hagyta jóvá, szükség esetén módosításukat, esetleg új gazdasági terv készítését írhatta elő. Ha az erdő több törvényhatóság területén feküdt, a terveket közvetlenül a miniszterhez kellett felerjeszteni, aki azután az érdekelt törvényhatóságnak leküldte azokat, hogy az illetékes közigazgatási bizottságok véleményüket csatolhassák a tervhez. Ha pedig az állam tulajdonát képező, vagy közvetlenül állami felügyelet alá tartozó erdőkről volt szó, akkor a közigazgatási bizottságok az illetékes kezelő miniszterhez terjesztették fel a terveket, aki azután a földművelésügyi miniszterrel közösen döntött a jóváhagyásukról (18. §.). A miniszter által jóváhagyott
