Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Takács Éva: Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának a történetéhez (Az 1879:30. tc. és végrehajtása Somogyban)

erdőkön kívül az apróbb fákkal benőtt vessző- és rőzsevágásra használható ligetek és füzesek, valamint a lomberdők is, melyeknek lombja takarmányul szolgál".

9 Vagyis az 1879:31. törvénycikk, az Erdőtörvény csak ezekre a területekre vonatkozott. A törvénynek az országgyűlés erdőügyi bizottsága szerint az volt a célja, hogy a „máris aggasztó méreteket öltött erdőpusztításnak, amennyire lehet, vége vettessék és egy okszerű, biztos jövedelmet nyújtó kezelés állapíttassék meg".

10 E célnak megfelelően a törvény megállapította az erdővédelem feladatait: megtiltotta a véderdők

11 kiirtását, illetve tarvágását, rendelkezett az erdők tűzvédelméről, a rovarkárok megakadályozásáról, a kopár területek befásításáról, az erdők állományát veszélyeztető erdei kihágásokról (ilyenek: a lopás,; a különféle erdei kártételek, mint: tiltott legeltetés, élőfák megcsonkítása, az erdőművelést szolgáló eszközök megrongálása, a különböző veszélyes cselekmények, úgymint: erdőtűzzel kapcsolatos mulasztások, erdei melléktermékek (hamuzsír, faszén, kátrány stb.) készítése tiltott helyen, új erdei út engedély nélküli vágása stb. és a kihágásokkal kapcsolatos eljárásokról.

12 Témánk szempontjából a törvénynek azokat a paragrafusait szükséges részletesebben megvizsgálni, amelyek az erdőkezelés módjára, annak irányító és felügyelő apparátusára és ezek működésére vonatkoznak. Az Erdőtörvény a tulajdonjogi minőség szerint pontosan elkülönítette azokat az erdőket, amelyeknek a kezelését hathatósan szabályozni kívánta (17. §). Eszerint: „Az állam, a törvényhatóságok, a községek, az egyházi testületek és egyházi személyek - mint ilyenek - birtokában lévő, továbbá a köz- és magánalapítványok- és hitbizományokhoz tartozó erdők, valamint a közbirtokossági erdők is (ezen elnevezés alatt értetvén az úrbéri rendezés alkalmával, mind erdőilletőség, a volt úrbéresek tulajdonába átment erdők is), addig, amíg közösen használtatnak, gazdasági rendszeres ütemterv szerint kezelendők". Ugyanígy vonatkozik a törvény a bánya- és más iparvállalatok céljaira alakult részvénytársulatok erdejére is. Az üzemtervi kezelést az erdőknek csak egy viszonylag szűk csoportjára tette kötelezővé tehát a törvény és teljesen érintetlenül hagyta a magánkézben lévő erdőket, holott ezeknek a területe a 17. §-ban megnevezett erdőkhöz viszonyítva is jelentős volt.

13 Az erdőrendészeti hatóságok szervezete tekintetében - az összes erdők felett gyakorlandó felügyelet céljából - a törvény értelmében a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter az országot, az erdőterületekhez képest kerületekre osztotta fel, mindegyik erdőkerület élére erdőfelügyelőt állítva a szükséges segédszemélyzettel. Az erdőfelügyelőségek felügyelői véleményező és tanácsadói feladatokat is elláttak.

1

'

1 Az erdőfelügyelőségek területi beosztása alapján Somogy megyét a pécsi erdőfelügyelőséghez sorolták, ahol az erdőfelügyelői teendőket ideiglenesen a szombathelyi erdőfelügyelő, Tóthi Szabó Sándor látta el.

15 Az erdőtörvénynek és az erdészettel kapcsolatos miniszteri rendeletnek a végrehajtásáról a megyei törvényhatóság közigazgatási bizottsága, mint elsőfokú erdőrendészeti hatóság gondoskodott. (25. §.) A közigazgatási bizottság saját kebeléből egy három tagú bizottságot választott, melynek ülésén az erdőfelügyelő is mint véleményező tag - részt vett. Az így szervezett közigazgatási erdészeti bizottság

10 azután működéséről a közigazgatási bizottságnak üléseire jelentést készített. (26. §.) Vagyis erdőrendészeti ügyekben a közigazgatási bizottság közbülső helyet foglalt el az erdészeti albizottság, mint végrehajtó testület, valamint