Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Tóth Tibor: A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítás előtt
A művelhető földeken történő termelés mindenáron való biztosítását jelzi az is, hogy a jobbágyok cenzuális földhöz nagyon kedvező körülmények között jutottak - i frt. és 2 napszám fejében -, de az is mutatja, hogy az uradalom minden falujában elrendelte az 1806-óta ismét dézsmaköteles ugarvetéseket. 2J Az 1809-es év a piarista gazdálkodásnak kétségtelenül az egyik legnehezebb éve volt. A földek nagyrészt megműveletlenül álltak, az instrukció silány és kevés volt, a munkaszervezet kialakulatlan, jó szerével semmi olyan támpont sem volt, amely valamelyest segítséget jelenthetett volna. Az első év tisztiszéki jegyzőkönyvei erről tanúskodnak, mutatják azt a már gyakorta kényszerű kapkodást, ahogy a gazdálkodást vezetni kényszerültek. A robotosok össze-vissza való rendelése, az augusztusra maradó aratás, az októberi vetőszántás, a július végi szénakaszálás mind ezt a kapkodást jelezték. Amikor azonban az első év elmúlt, az őszi munkák, ha késve is, de lezáródtak, kezdetét vehette a távlatokkal számoló tervezés és megkezdődhetett a tervek kivitele is. Mindenek előtt felmérték a várható épületszükségleteket és intézkedtek a szükségesek beruházásáról. Kijelölték a trágyázások több évre tervezett célszerű menetét. Az élő leltár gyarapítása érdekében, a téli alacsonyabb marhaárakat kalkulálva, megkezdték az igaállomány gyarapítását, és ami különösen előre mutató volt, Keszthelyen 1000 frt.ért megvették az uradalom első 5 db selyemgyapjas kosát. 2 '' A gazdaság első lépéseivel egyidejűleg megindult az üzemszervezet kialakítása is, elsősorban a számlarendet szabályozták, és az elszámolás rendszerét, de a célszerű, centrális vezetés érdekében rendezték az uradalmi alkalmazottak hatáskörét és tennivalóit is. 25 Ha az első egy-két év mérlegét megvonni akarnánk, elsősorban nemcsak az elért eredményekből kellene kiindulnunk. A legjelentősebbnek ugyanis azt tartjuk, hogy az uradalomnak sikerült saját lábán megállnia és képes volt egyszersmind azoknak a feltételeknek a megteremtésére is, amelyekből majd a nagybirtoküzem egész teremelési rendszere egyre gyorsabb iramban kibontakozhatott. A SZÁNTÓFÖLDI TERMELÉS ÉS RÉTGAZDÁLKODÁS Miután az uradalom a gazdálkodásában a minél nagyobb haszonra törekedett, követnie kellett az előtte járókat és igazodni kellett a korszak kettős követelményéhez, amelyek a gabonatermesztés és - valamivel később - a juhtenyésztés voltak. Közismert volt, hogy a korszak nagybirtokainak éppen a tárgyalt időszak volt az egyik legszerencsésebb időszaka; az európai keresleti viszonyokkal összefüggésben a 10-es években szinte mindenütt és szinte kizárólag a gabonatermesztés jelentette a gazdaságot. 26 A mernyei uradalomban is hasonló volt a helyzet nagyjából, szinte a házi kezelés kezdetétől fogva a gabonatermesztés volt az egyik legalapvetőbb üzemág. Ez az üzemág azonban azt a jelentőséget, amit más korabeli uradalmakban elért, a piaristáknál nem érte el, miután - mint az előzőekből már kiderült -, valamelyest később tudtak csak bekapcsolódni a gabonakonjunktúra kiszolgálásába. Az összes bevételekből való részesedést illetően a gabonatermesztés 3,5-8,9%-os tűréssel általában a 30% körül mozgott a somogyi Hunyadi-uradalmak 1810-es 41,5%-os ill. a Grassalkovich-uradalom 1811-es 50,9%-os, vagy pláne a garamszentbenedeki uradalom 1801-es 72,0° ,,-os részesedésével szemben. 27
