Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán

• Ingomar Bog. Köln-Wien, 1971. 366-368. 1.) es a XVI. század elejére Fügedi Erik, (Magyarország külkereskedelme a XVI. század elején. Agrárörténeti Szemle [a továb­biakban: AtSz.] n [1969] 1-7. 1. és Der Aussenhandel Ungarns am Anfang des 16. Jahrhunderts. In: Bog, Aussenhandel . . . i. m. 56-64. 1.). Vö. Fach, The Role . . . i. m. 241. 1. 29. jegyzet és 245. 1. 43. jegyzet. 7. Eddig erre is csak Rúzsás Lajos tett sikeres kísérletet: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. században. In: Szigetvári emlékkönyv 1566-1966. Szerk.: Rúzsás Lajos. Bpest, 1966. 202., 204. Î. 8. Dunántúl középkori úthálózata. Századok 63 (1929) 141-145. és a 160. 1. térképmellék­lete. -, 9. Tagányi Károly, Marhakivitcl Velencébe 1514. MGTSz 6 (1899) 144. 1., Kardos Tibor, Velencei vonatkozású gazdaságtörténeti adatok a Jagelló-korból 1502-1518. Századok 85 (1951) 434-442. I. 10. E törvények értékelésére: Szabó István, A hajdúk 1514-ben. Századok 84 (1950) 195­196. 1., Kubinyi, A budai kereskedők . . . i. m. 105. 1., Kubinyi, Die Städte Ofen und' Pest. . . i. m. n. Wien. Hofkammerarchiv. Vermischte ungarische Gegenstände. Konskriptionen. Fasc. 3. Rote Nummer 42. Melléklet a Zrínyi Miklós elleni szigeti vizsgálat anyagához. 1565.; Magyar kivonatban ismerteti a panaszlevelet Takáts Sándor (Vizsgálat Zrínyi Miklós ellen. In: Emlékezzünk eleinkről. Génius Kiadás, é. n. 275-276. 1.), csakhogy éppen fordítva, és így az idézett levélrészlet, természetesen, érthetetlenné vált: „Az áruk" ­írja - és a kereskedők Pettauból három úton jöhettek Sziget felé", jóllehet a levélben pontosan a Pettau felé vezető utakról van szó; vö. még Rúzsás i. m. 202. 1. térképét. 12. Glaser i. m. 271-273. i./231-232. szám és 275/146. szám.-. 13. A révekről: i. m. 273-276. 1. 140., 148. és 150. szám; a pécs-eszéki útról: 271. L/130, szám. 14. Franz Otto Roth, Wihitsch und Weitschawar. Zum Verantwortungsbewusstsein der adeligen Landstände Innerösterreichs in Gesinnung und Tat im türkischen ,Friedens­jahr' 1578. ZdHV. f. Stm. 61 (1970) 160. 1.: Pozsega „gwaltigen und volckreichen fleckhen unnd hanndlstatt . . ., wonen and handien auch viel Raguseer . . . unnd ander wellische khaffleutt . . ." és Eszék ,, . . . dieweil es aber ain anschlicher fleckhen; auch grosse khauffmannschaft . . ." 15. Barabás Samu, Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életérc vonatkozó levelek és okiratok. I— II. (Monumenta Hungáriáé Historica. Diplomataria XXIX-XXX.) Bpest, 1898-1899. II. 619. 1. Kapronca, 1554. aug. 20. 16. Szalay Ágoston, Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504-1560. (Magyar leyeles­tár I.) Pest, 1861. 381. 1. Kanizsa, 1560. szept. 28. Szele Jakab-Csányi Ákos. 17. Szakály Ferenc, A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Levéltári évkönyv 2. Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József. Kapos­vár, 1971. 74. 1. 18. Glaser i. m. 271-272. L/132, szám. 19. Mindezekről egyelőre csak globális kivonatok: Velics József-Kammerer Ernő, Magyar­országi török kincstári defterek. I—II. Bpest, 1886-1890. passim. 20. Utazás Pozsonyból Nándorfehérvárra 1573-ban. In: Szalay László, Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. Pest, 1861. 2 222. 1. 21. Glaser i. m. 275-276. 1. 149. szám és 271. L/128, szám. 22. I. m. 270-271. 1.'126-127. szám. Komáromy i. m. 294-295. 1. és 295. 1. 1. jegyzet. 154Î. márc. 17. Váraljai Szaniszló - Magyar helytartótanács. 23. Glaser i. m. 270. L/125, szám. 24. I. m. 150. 1. 25. Holub József. A tolnai reformáció történetének vázlata. Szekszárd, 1911. (Klny. a Tolna­vármegye és Közérdek 1911. évfolyamából) 17. 1. 26. Kiadva: Tudományos Gyűjtemény 1829. 6. szám. 27. Glaser i. m. 156. L/19, szám. 28. I. m. 269. I./119-120. szám. 29. Ld. a 155. jegyzetet. 30. Az 1563-as kanizsai urbárium szerint „Telonium Kanisiense aliquando facit f. 49, ali­quando vero 41, alias plus, alias minus, anno praeterito fecit f. 41. Sales etiam prove­niunt aliquando novem, aliquando 18, alias plurcs, alias pauciorcs secundum temporis qualitatcm." Kiadva: Urbáriumok. XVI-XVII. század. Szerk.: Maksay Ferenc. Boest. 1959. 148. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom