Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán
• Ingomar Bog. Köln-Wien, 1971. 366-368. 1.) es a XVI. század elejére Fügedi Erik, (Magyarország külkereskedelme a XVI. század elején. Agrárörténeti Szemle [a továbbiakban: AtSz.] n [1969] 1-7. 1. és Der Aussenhandel Ungarns am Anfang des 16. Jahrhunderts. In: Bog, Aussenhandel . . . i. m. 56-64. 1.). Vö. Fach, The Role . . . i. m. 241. 1. 29. jegyzet és 245. 1. 43. jegyzet. 7. Eddig erre is csak Rúzsás Lajos tett sikeres kísérletet: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI-XVII. században. In: Szigetvári emlékkönyv 1566-1966. Szerk.: Rúzsás Lajos. Bpest, 1966. 202., 204. Î. 8. Dunántúl középkori úthálózata. Századok 63 (1929) 141-145. és a 160. 1. térképmelléklete. -, 9. Tagányi Károly, Marhakivitcl Velencébe 1514. MGTSz 6 (1899) 144. 1., Kardos Tibor, Velencei vonatkozású gazdaságtörténeti adatok a Jagelló-korból 1502-1518. Századok 85 (1951) 434-442. I. 10. E törvények értékelésére: Szabó István, A hajdúk 1514-ben. Századok 84 (1950) 195196. 1., Kubinyi, A budai kereskedők . . . i. m. 105. 1., Kubinyi, Die Städte Ofen und' Pest. . . i. m. n. Wien. Hofkammerarchiv. Vermischte ungarische Gegenstände. Konskriptionen. Fasc. 3. Rote Nummer 42. Melléklet a Zrínyi Miklós elleni szigeti vizsgálat anyagához. 1565.; Magyar kivonatban ismerteti a panaszlevelet Takáts Sándor (Vizsgálat Zrínyi Miklós ellen. In: Emlékezzünk eleinkről. Génius Kiadás, é. n. 275-276. 1.), csakhogy éppen fordítva, és így az idézett levélrészlet, természetesen, érthetetlenné vált: „Az áruk" írja - és a kereskedők Pettauból három úton jöhettek Sziget felé", jóllehet a levélben pontosan a Pettau felé vezető utakról van szó; vö. még Rúzsás i. m. 202. 1. térképét. 12. Glaser i. m. 271-273. i./231-232. szám és 275/146. szám.-. 13. A révekről: i. m. 273-276. 1. 140., 148. és 150. szám; a pécs-eszéki útról: 271. L/130, szám. 14. Franz Otto Roth, Wihitsch und Weitschawar. Zum Verantwortungsbewusstsein der adeligen Landstände Innerösterreichs in Gesinnung und Tat im türkischen ,Friedensjahr' 1578. ZdHV. f. Stm. 61 (1970) 160. 1.: Pozsega „gwaltigen und volckreichen fleckhen unnd hanndlstatt . . ., wonen and handien auch viel Raguseer . . . unnd ander wellische khaffleutt . . ." és Eszék ,, . . . dieweil es aber ain anschlicher fleckhen; auch grosse khauffmannschaft . . ." 15. Barabás Samu, Zrínyi Miklós, a szigetvári hős életérc vonatkozó levelek és okiratok. I— II. (Monumenta Hungáriáé Historica. Diplomataria XXIX-XXX.) Bpest, 1898-1899. II. 619. 1. Kapronca, 1554. aug. 20. 16. Szalay Ágoston, Négyszáz magyar levél a XVI. századból. 1504-1560. (Magyar leyelestár I.) Pest, 1861. 381. 1. Kanizsa, 1560. szept. 28. Szele Jakab-Csányi Ákos. 17. Szakály Ferenc, A babócsai váruradalom 1561-es urbáriuma és a babócsai vár 1563-as leltára. Levéltári évkönyv 2. Somogy megye múltjából. Szerk.: Kanyar József. Kaposvár, 1971. 74. 1. 18. Glaser i. m. 271-272. L/132, szám. 19. Mindezekről egyelőre csak globális kivonatok: Velics József-Kammerer Ernő, Magyarországi török kincstári defterek. I—II. Bpest, 1886-1890. passim. 20. Utazás Pozsonyból Nándorfehérvárra 1573-ban. In: Szalay László, Adalékok a magyar nemzet történetéhez a XVI. században. Pest, 1861. 2 222. 1. 21. Glaser i. m. 275-276. 1. 149. szám és 271. L/128, szám. 22. I. m. 270-271. 1.'126-127. szám. Komáromy i. m. 294-295. 1. és 295. 1. 1. jegyzet. 154Î. márc. 17. Váraljai Szaniszló - Magyar helytartótanács. 23. Glaser i. m. 270. L/125, szám. 24. I. m. 150. 1. 25. Holub József. A tolnai reformáció történetének vázlata. Szekszárd, 1911. (Klny. a Tolnavármegye és Közérdek 1911. évfolyamából) 17. 1. 26. Kiadva: Tudományos Gyűjtemény 1829. 6. szám. 27. Glaser i. m. 156. L/19, szám. 28. I. m. 269. I./119-120. szám. 29. Ld. a 155. jegyzetet. 30. Az 1563-as kanizsai urbárium szerint „Telonium Kanisiense aliquando facit f. 49, aliquando vero 41, alias plus, alias minus, anno praeterito fecit f. 41. Sales etiam proveniunt aliquando novem, aliquando 18, alias plurcs, alias pauciorcs secundum temporis qualitatcm." Kiadva: Urbáriumok. XVI-XVII. század. Szerk.: Maksay Ferenc. Boest. 1959. 148. 1.