Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán
31. Ld. a I02., 104., 106., 123. stb. jegyzeteket. 32. Szalay Á. i. m. 376-377. 1. Szenyér, 1560. szept. 20. Orosztonyi Pétcr-Nádasdy Tamás. 33. Glaser i. m. 270. L/122, és 277. L/156, szám. 34. 1563: „Telonium in Zenthpal isto anno facit f. 26 d. 40, sales 20. Istud etiam telonium facit alias plus, alias minus, secundum temporis qualitatem." Maksay i. m. 148. 1.; Szalay Á. i. m. 203-204. 1. Szenyér. 1 s56. dec. 2. Beclic-ismeretlenhez. 35. Barabás i. m. II. 471. Bécs, 1565. máj. 23. 36. HKA. Szigeti vizsgálat. Pozsony, 1565. aug. 20. A kiküldött biztosok jelentése. 37. Barabás i. m. II. 680. 1. Bécs, 1564. ápr. 4. Ferdinánd király instrukciója Perneszy Pálnak.: „...intelliget, quam diligentissime num quae vectigalia triccsimae nomine penes arcem nostram Zygeth de bourn seu pecorum armentis, quae illa per questuarios Pethoviam at alio aguntur, exigi soleant et quantam ca exactio summám faciat?" Ismételten kiadva: Kárffy Ödön, Perneszy Pál dikátor titkos megbízatása a szigetvári kincstári jövedelmek megvizsgálására. 1564-ben. Történelmi Tár (a továbbiakban: TT.) 1905. 462. 1. 38. Erről az alábbiakban bőven lesz szó. 39. A szigeti harmincadnak nincs nyoma a fentebb idézett szakirodalomban, és nem szólnak róla az Országos Levéltár (továbbiakban: OL) Benignae rcsolutiones. Libri copiâtes sorozatának megfelelő évi kötetei sem. 40. PI. Pickl. Die Auswirkungen der Türkenkriege . . . i. m. 90. 1. 59. jegyzet; már Acsády Ignác is felfigyelt arra, hogy Szigeten ,,1559-ben szintén szedtek harminczadot, de a vár más jövedelmeivel együtt számolták el. Jellemző azonban - írja -, hogy itt csak 10 dénárnyi harminczadot szedtek egy-egy ökörért. Volt ezenkívül telonium is." (Magyarország pénzügyei I. Ferdinánd uralkodása alatt 1526-64. Bpest, 1S88. 130. 1. 3. jegyzet.) 41. Németh Béla. Szigetvár története. Pécs, 1903. 118. 1. 42. OL Magyar (Pozsonyi) Kamara Archívuma (a továbbiakban: MKA). Conscriptiones dicales. Tomus: LXII. ff. 678-690. ,,Regestum super perceptioncm census tricesimarum a singulis bobus per 10 denarios exactis (így!)" 43. OL Városi és kamarai iratok (a továbbiakban: VKI). Fol. Lat. 1347. .Jnquisitio de excessibus ct exactionibus capitanei Marci Horváth dicti Stanchich 1561"; vö. Németh i. m. 169-177. 1. 44. A 32. jegyzetben idézett levél. 45. Káldy-Nagy Gyula, Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560-1564-ben. Történelmi Statisztikai Évkönyv 1965—1966. Bpest, 1968. 35- 1. 46. I. m. a kiadott forrásban passim, Vass Előd, Türkische Beiträge zur Handclsgcschichte der Stadt Vác (Waitzen) aus dem 16. Jahrhundert. Acta Orientalia Acadcmiae Scientiarum Hungaricae (a továbbiakban: AO) 24 (1971) 8. 1., Horváth Anna, The Cattle Trade of a Hungarian Town (Szolnok) in the Period of Turkish Domination. In: Studia Turcica. I. Szerk.: Ligeti Lajos. Bpest, 1971. 238-239. L; A XVI-XVII. század fordulóján a stomfai hídnál az átlagos csordanagyság 50-100 darab közt mozgott, a legnagyobb tétel 400-600 volt. Pavel Horváth, Die Viehausfuhr aus der SüdwestSlowakei in die europäischen, österreichischen und böhmischen Länder während des fünfzehnjährigen Krieges. In: Bog, Der Aussenhandel . . . i. m. 511. 1.; Vass Előd, A váci török vámnaplók adatai az Alföld felől Nyugatra irányuló XVI. századi áruforgalomról. AtSz 14 (1972) 139-140., 145-150. 1. 47. Marino Sanudo 1529-ből származó adatai alapján Velencének emellett még 13 000 db borjúra és 70000 db aprójószágra volt szüksége: Diarii 50. kötet 65. 1. Idézi: Pickl r Die Auswirkungen der Türkenkriege ... i. m. 85. 1. 48. Szakoly i. m. 56-59. 1. 49. A 32. jegyzetben idézett levél. 50. Szalay A. i. m. 351-352. 1. Kálmáncsehi, 1559. dec. 6. Maróti László-Csányi Ákoshoz. 51. Az említett „hamis harmilczadok" ismét csak nem harmincadszedő-, hanem egyszerű vámhelyek voltak. 52. Az átkelőhelyekre: Velics-Kammerer i. m. passim, Vass Előd, Eléments pour compléter l'histoire de l'administration des finances du vilayet de Buda au XVI e siècle. In: Studia Turcica . . . i. m. 483-490. 1.
