Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

hogy Üjlaki és korábbi familiárisa közti megegyezés eredménye: hiszen úgy verték meg az erősebb királyi sereget Űjlakiék, hogy az osztrákoknak abból semmi haszna nem lett. Dombai és Disznósi horvát bánságával kapcsolatban arra utalnék, hogy ugyanakkor Üjlaki töltötte be a szlavón bánságot. Valószínűleg Miklós vajda nem akarta vállalni a kevés anyagi haszonnal, de katonáskodással járó horvát bánságot, és így maga helyett familiárisait állította oda. Disznósit minden esetre Üjlakinak a szlavón bánságról történt leváltása idején menesztette Mátyás.

1

''

1 Az említett személyek közül mint láttuk, nem mindenki kezdte Üjlaki szolgálatában pályáját. Eltekintve Szentgiroltitól és Dombaitól, akik a jelek szerint csak rövid ideig szolgáltak másnak, és azok szolgálatából történt kilépésük okát nem tudjuk, Disznósi esetében ez nyilvánvalónak látszik. Cseh Péter özvegye szolgálatában állt ugyan, de nyilvánvalóan még Cseh - Hont megyei szomszédja - fogadta familiárisának, és halála után hamar otthagyta az özvegyet. Amennyiben Miklós vajda többi familiárisának életpályáját vizsgáljuk, nagyon érdekes eredményeket kapunk, ha azokat vesszük sorra, akikről tudjuk, hogy előtte másnak szolgáltak. A már említett Berzsenyi Kelemen a Tallóczi család szolgálatában állhatott, ugyanis 1446-ban Tallóczi Franktól kapta az Atak-Vér-. vár-i uradalmat. Bizonyára akkor mehetett át Üjlaki szolgálatába, amikor 1448ban ura elesett a török háborúban.

1

''' A Somogy megyei Szerdahelyi család egyik ágából származó Danes Pál 1454-ben pécsi várnagy, nyilván az 1455-ben meghalt Kálnai András pécsi püspök familiárisa. Első adat arra vonatkozóan, hogy Üjlaki familiárisa, ugyan csak 1460-ból ismeretes - ekkor ura salvus conductus-t ad neki, hogy tisztázhassa magát a vele szemben felmerült vádak alól - azonban mivel 1459-ben urával együtt választja meg III. Frigyest Németújváron, már akkor is a vajda szolgálatában állhatott. Még 1474-ben is familiárisa. Valószínűleg első ura halála után lépett át az Üjlaki-familiába.

176 Különösen érdekes a Somogy megyében- jelentős birtokokkal rendelkező, majd még az Anthimiek birtokait is megszerző Enyingi Török Ambrus esete. A Kanizsaiak familiárisa, Lékán szolgál, majd sárvári várnagy 1458-ig. Ebben az évben lép át Újlakihoz, mint németújvári várnagy, majd a következő évben testvérével, Péterrel együtt kaposújvári várnagy. 1461-ben megint Kanizsai szolgálatban áll: szentgyörgyvári várnagy. 1462-ben átlép királyi szolgálatba, mint familiáris, majd soproni kapitány és főispán, de 1465-ben bizonyos visszaélések miatt elfogják. 1468-ban már újból megbízik benne Mátyás: a budai vár udvarbírája lesz. 1473-ban viszont Miklós boszniai király reá, egykori familiárisára bízza országa pénzügyigazgatását, mint jajcai udvarbíróra. 1479-ben, ura halála után, Mátyás Szörényi bánnak nevezi ki.

1

" Az 1460-as években léphettek át a bárói méltóságot többé nem viselő Garai család familiárisai közül többen Újlaki famíliájába. A legjelentékenyebb személyiség a Somogy megyei Osztopáni Perneszi Pál volt köztük. Eredetileg a királyi kúria jegyzője, majd 1444-ben somogyi szolgabíró, 1447-ben választott bíró, végül 1448-ban Garai László nádor alnádorának nevezi ki. Még 1460-ban is a nádor árvájának, Garai Jóbnak a tiszttartója. 1464-65-bcn azonban már Üjlaki szlavóniai vicebánja. 1470 előtt halt meg, azonban fia, Zsigmond, mint láttuk, jelen volt Miklós vajda 1471-es végrendeleténél, úgy látszik, mint tanácsosa.

1

'

8 A Hont megyei Palásti Vitéz István nem tudni, hogyan került Garai nádor szol-