Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)
gálatába, 1452-ben minden esetre már cseszneki várnagya. Bizonyára itt került kapcsolatba a Veszprém megyében is birtokos Újlakival, aki 1472-ben familiárisként Valkó megye adószcdésével bízta meg. 1 ' 9 Az 1470-es években különben újabb familiárisokat szerzett az újdonsült boszniai király. A legjelentékenyebb személy köztük Csornai István volt, akinek, mint németújvári várnagyának, 1475-ben 1500 ft-ért zálogba adta Szigliget várát. Csornai a Kanizsaiak egyik leghűségesebb és legtekintélyesebb familiárisaként 1453 és 1465 között felváltva fallbachi, kapuvári és lékai várnagyként, továbbá soproni alispánként szolgálta urait, egyben rokonait és birtokostársait Csornán. Épp úgy az Osl nemzetségből származott, mint a Kanizsaiak, sőt a többi Osl nemzetségbeli családnál legalább egy generációval később vált szét a Kanizsai és a Csornai család. Meg kell jegyeznünk, hogy a Kanizsaiak 1467 után minden tisztségüket elvesztik, és csak később kerülnek újra be a bárók közé. Csornai, maga is három megyében birtokos tekintélyes nemes, úgy látszik ekkor vált ki rokonai szolgálatából. Különben 1468-ban a Kanizsaiak 800 ft-ért birtokokat zálogosítanak Csornainak. 180 1477-ben a boszniai király raholcai várnagya egy bizonyos Ervcncei László, különben Kőrös megyei birtokos. Nem most fordul neve először az oklevelekben. 1472-ben a király elkobozta Tolna megyei birtokát, amelyet rokonától, János pécsi püspöktől (Janus Pannonius, a költő) kapott, kinek pécsi kapitánya volt. A birtokot azért kellett elkobozni, mert urával együtt hűtlenségbe esett, azaz részt vett a Vitéz-Janus Pannonius féle összeesküvésben. 181 1477-ben egy választott bírósági ítéletlevél Újlaki részéről három választott bírót, Dombait, Ervenceit, valamint a Vas, Zala és Somogy megyében birtokos Szenterzsébeti Térjék Lőrincet nevezi meg. Valószínűleg külön tisztség nélküli tanácsosként szolgálta a boszniai királyt, mert társai mellett kiteszik a várnagyságuk megnevezését is. Térjék is a Kanizsai famíliából lépett át Újlakihoz: 14661467-ben zalai alispánuk volt. 18J Látjuk, hogy Újlaki más szolgálatból átvett familiárisai többségükben vagy uruk halála, vagy országos tisztségének megszűnése után hagyták ott gazdájukat, ami arra figyelmeztet, hogy tekintélyesebb birtokos nemest familiárisként elsősorban országos tisztséget betöltő bárók kaphattak még akkor is, ha csupán várnagyként foglalkoztatták őket. Újlaki szolgálatából ezzel szemben azért, hogy más úr familiárisai legyenek, csak nagyon kevesen léptek ki. 183 Bár lehet, hogy ez csak a szórványosan fennmaradt adatok véletlensége alapján látszik így, az eddig idézett források is azt igazolják, hogy sokan évtizedekig állottak a vajda szolgálatában, és oda rokonaikat is behozták. Ilyen volt a Somogy megyei Mesztegnyői Szerecsen Péter, aki 1441-ben Újlaki erdélyi alvajdájaként kezdi szolgálatát, majd 1468-ig szinte megszakítás nélkül tolnai alispánja, amit akkor sem hagy el, amikor ura 14611464-ig szlavóniai vicebánjának nevezi ki. 18 ' 1 Ezzel szinte egyidőben, 1446-ban, 1460-ban, illetőleg 1463-ban Mesztegnyői Szerecsen György a somogyi alispán, az utóbbi évben egyben kaposújvári várnagy. Szerecsen György egyike azon előkelőknek, akiket 1447-ben a bárók és a megyei követek között sorolnak fel, azaz egyike a köznemesség vezetőinek. 180 Szerecsen György személye két szempontból is érdekes. Az egyik alispáni tevékenységével, a másik az idézett 1447-es esettel kapcsolatos. Vele, mint alispánjával kísértette magához - salvus conductus-szal - hűtlen familiárisát, Danes
