Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)
ugyanis kegyurai voltak egykori nemzetségi monostoruknak, Zselicszentjakab apátságának, amelynek karára birtokaikat is növelni tudták. 102 Üjlakiék később tűntek feL nem volt nemzetségi monostoruk, eredeti temetkezési helyükül a nem túlságosan gazdag csatkai pálos kolostort jelölték ki. 103 A vajda maga is az ingatlan birtokkal nem rendelkező obszerváns ferenceseket favorizálta. ,0/i Ilyenformán két út maradt számára, lia az egyházi birtokokat is be akarta vonni birtokpolitikájába: vagy elfoglalni valamely egyház kegyúri jogát, és ez által birtokait saját kezelésbe venni, vagy pedig saját familiárisát kineveztetni valamely egyházi, javadalomra. Miklós vajda mindkét útat igénybe vette. Az elsőre a példa a gazdag Tolna megyei széki, másként cikádori ciszterci apátság kegyuraságának megszerzése volt. 1457-ben ő helyezett - mint kegyúr (?) kormányzót és kapitányt az apátság élére, Berzsenyi Porkoláb Kelemen személyében, aki különben saját tolnai és baranyai alispánja volt. 10 '' A másikra több példát lehetne idézni, azonban csupán kettőt említünk meg. 1449-ben Garai Lászlóval közösen fordul a papához, hogy az a péterváradi apátságot (amelynek a Szerémség irányába fontos stratégiai szerepe is volt) adja Buzlai Bertalannak. Ez meg is történt. 106 Ennek az egri egyházmegyei klerikusnak a támogatása a két délvidéki főúr részéről nehezen lenne érthető, ha nem tudnánk, hogy testvére, Buzlai László Üjlaki egyik legrégibb familiárisa, erdélyi alvajdája volt. 10 ' Nyilvánvaló, hogy kinevezése nem Garai, hanem Üjlaki ötlete volt, aki azonban' kénytelen volt a környéken birtokos nádor segítségét - nyilván nem ellenszolgáltatás ígérete nélkül - igénybe venni. Sokkal érdekesebb a másik példa. A Veszprém megyei Debrente vár urai,, a Debrentei Himfiek, származásuk és sok megyében elszórt birtokaik révén lényegében elérték a bárói szintet,' 08 a jelek szerint azonban az 1440-es évek trónviszályai alatt vagyonuk és befolyásuk csökkent. 100 Himfi Basi (a Vazul névnek felel meg) 1444-1445 táján Üjlaki szolgálatában állott. Gazdája Zala megye adó)a beszedésével bízta meg, majd az éppen akkor megszerzett szörényi bánságába küldte vicebánnak. 110 Egy másik Himfi, Debrentei Tamás hivatali, és ennek segítségével egyházfejedelmi pályát akart megfutni. Zsigmond király titkos kancelláriájában kezdte meg jegyzői tevékenységét, majd Üjlaki kancellárja lett. 1 " Nem tudjuk, hogy meddig töltötte be ezt a hivatalt, az azonban tény, hogy ettől kezdve legalább másfél évtizedig, ha nem tovább, kettejük kapcsolata szoros maradt,, és a jelek szerint nem egyszer a vajda fedezte a nyughatatlan főpap különböző akcióit. A bajok Debrenteivel 1446-ban kezdődtek. A megürült egri püspökségre pályázott, és ebben Üjlaki támogadta. A pápa ki is nevezte, azonban a püspökséget végül is ténylegesen Hédervári László, a nádor rokona, a pannonhalmi bencés monostor apátja foglalta el. A gazdag egri püspökség kívül esett Üjlaki és Hunyadi befolyási körzetétől, itt tehát módja lehetett volna Miklós vajdának, hogy kancellárja segítségével kapcsolatokat építsen ki. Debrentei kárpótlásul a pannonhalmi apátság kormányzóságát kapta meg, és ez által Újlaki embere került az egyik leggazdagabb dunántúli apátság élére." 2 Pannonhalma Debrentei kezére kerülése nagyon jól egészítette ki Miklós vajda birtokpolitikáját. Az apátság nemcsak a somogyi tizedjogot élvezte, hanem nagy birtokokkal is rendelkezett a megyében, éspedig épp az Űjlaki-érdekeltségi biroksáv mellett; ezen kívül a Balatonfelvidéken, sőt - többek közt - Nyitra megyében is, ahol Üjlaki galgóci és temetvényi uradalmai feküdtek."' Debrentei azonban nem nyugodott, minden áron püspök akart lenni. Amikor 1454-ben meghalt Zólyomi Benedek zágrábi
