Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

püspök, noha a zágrábi székre már korábban igényt tartott Hunyadi egyik híve, Csupor Demeter, magát neveztette ki a pápával püspöknek. Látszólag érthetetlen, hogy a jelek szerint maga Hunyadi támogatta Debrenteit, és nem korábbi jelöltjét, Csuport.

11

'

1 Bár a Rómában is megfordult Debrenteit most már másodszor nevezték ki püspöknek, sőt talán fel is szentelték, még sem kapta meg Zágrábot, mert a Szlavóniában legnagyobb befolyású Ciliéi saját emberének, Montschiedel Boldizsár plébánosnak juttatta.

113 Üjlaki nyilván a zágrábi püspökség segítségével akart Nyugat-Szlavóniában tért nyerni - saját birtokai ugyanis KeletSzlavóniában voltak -, Hunyadi pedig azért támogatta a vajda bizalmasát, mert ez csak Ciliéi rovására történhetett, saját embere Zágrábba juttatása pedig teljesen kilátástalan volt. Debrentei Mátyás trónralépte után látszólag nem követte egykori urát, nem vett részt az Üjlaki németújvári várában 1459 elején tartott tanácskozáson, ahol Üjlaki a Garaiakkal összefogva III. Frigyes császárt választotta királynak. Ezzel szemben megjelent az ellenértckezleten Budán, ahol a megjelent főpapok és főurak megerősítették Mátyás iránti hűségüket.

110 Minden jel szerint azonban itt is Üjlaki megbízásából vett részt egy másik Üjlaki familiárissal, Buzlai Lászlóval együtt, akit még V. László idején delegált a vajda a bárók közé, és akinek tevékeny szerepe volt 1457-ben a Hunyadi testvérek lefogásában."' Annyira Üjlaki embere maradt Tamás püspök, hogy amikor kitört Mátyás és Habsburg-párt között a harc, Üjlaki biztatására átengedte a pannonhalmi várat a Habsburg-párti Szentgyörgyieknek."

8 Üjlakinak Mátyással történt kibékülése után sor került Debrentei kielégítésére is. Talán nem véletlen, hogy a püspökség után sóvárgó pannonhalmi kormányzó megnyugtatására nem csak ő hozzá küldött követeket Mátyás (az esztergomi érseket és Szilágyi Mihályt, azaz a király nagybátyját), hanem Üjlakihoz is: Rozgonyi Jánost.

119 A Debrcntei-ügy lezárására azonban csak 1464ben került sor, amikor is megkapta és végre el is foglalhatta, a nyitrai püspöki széket.

120 Talán nem szükségtelen megismételnünk, hogy itt is Üjlaki-birtokok voltak. Más kérdés az, hogy Debrentei itt sem nyugodott, ez azonban már nem erre a tanulmányra tartozik.

121 Debrentei püspökség után járásának kissé talán részletesen előadott története azonban talán nem volt haszontalan, hiszen nyilvánvalóvá tette, hogy Miklós vajda a familiárisának juttatott egyházi javadalomhoz tartozó birtokok segítségével ugyancsak sikeresen terjesztette ki befolyási körzetét, és ezt a trónviszály idején katonailag is kihasználta, vagy legalább megkísérelte kihasználni. Nyilvánvaló tehát, hogy a familiárisok felfogadása mellett az egyházi javadalmak betöltését is felhasználta birtokpolitikájában. III. Láttuk, hogy Üjlaki birtokos familiárisai birtokait mintegy saját befolyási körzetének kiszélesítéséül használta fel, valamint, hogy különösen a Somogy megyeiekre támaszkodott. Még annak a megvizsgálása van hátra, hogy mi volt a familiárisok feladata, mi volt a família összetétele és hogy milyen eszközökkel érte el Miklós vajda azt, hogy olyan családok tagjai álljanak be hozzá, akikre szüksége volt birtokpolitikája kiépítésénél. A familiárisok feladatkörét az eddigi irodalom már elég alaposan feldolgozta,

122 ehhez különös hozzátenni valónk nincs, legfeljebb ezt alkalmazhatjuk