Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Komjáthy Miklós: A somogyi konvent II. Ulászló-kori oklevelei az Országos Levéltárban. (Első közlemény.)

A SOMOGYI KONVENT II. ULÁSZLÖ-KORI OKLEVELEI AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN (Első közlemény) Kivonatokban közzéteszi KOMJÁTHY MIKLÓS Három esztendővel ezelőtt kezdtem meg a somogyi konvent II. Lajos király idejéből származó, országos levéltárbeli oklevelei tartalmi kivonatainak közlését. Eleintén csak a Mohács előtti évtized okleveles anyagát kívántam ebben a formában közrebocsátani. A kivonatok kedvező fogadtatása azonban, ahogy ezt már korábban is írtam (Évkönyvünk IL, 1971. évi kötetének 41. 1.-n), arra indított, hogy tervbe vegyem a konventnek az Országos Levéltárban őrzött, egész okleveles anyaga ismertetését. Az előző közleményekkel, úgy vélem, legjobban akkor biztosítom a folyamatosságot (a már ismert nevek, esetek révén), ha II. Lajos atyjának és elődjének, II. Ulászló királynak uralkodása alatt kibocsátott oklevelek tartalmi kivonataival folytatom a regcszta-sorozatot. Ha sikerül tervemet megvalósítanom, királyról-királyra visszafelé haladva, jutok majd el a somogyvári Szent Egyed apátság konventje hiteleshelyi működésének kezdetéig (a XIII. század első negyedéig). Külső körülmények okozták, hogy e mostani közlemény még az eddigiek nél is kevesebb oklevelet ölel fel. Remélem azonban, hogy az elkövetkező esztendőkben egy-egy alkalommal már gazdagabb anyaggal léphetek az olvasók elé. Ezt annál inkább szeretném, mert úgy vélem, hogy egy hitelcshely csaknem teljes oklevéltermése ismeretében a magyarországi hiteleshelyck működésének mindmáig nem világos részleteire is fény vetődik. A most közölt kivonatok mindenek előtt tovább gyarapítják a konvent ügyintéző, államigazgatási s bíráskodással kapcsolatos feladatokat ellátó, eddig ismert, hites embereinek számát. Nem érdektelenek azoknak a királyi embereknek névsorai sem, akiket okleveleink ezeknek az ügyeknek intézőiként sorolnak fel. Igen érdekes, éppen a hiteleshelyek mikénti működése szempontjából Zápolyai István nádor 1492. szeptember 20-án Korothnán kelt perbehívó parancsa, amelynek már egy nappal később, szeptember 21-én eleget tett a somogyi konvent (8. és 9. sz. kivonat). Érdemes lesz majd c hiteleshely három évszázadnyi okleveles anyagának ismeretében az eljárás, végrehajtás időigényét is számbavenni. Zápolyai István imént említett perbehívó levele, ill. a somogyi konventnek ezt átíró, eljárásáról beszámoló, szeptember 28-i jelentése a végrehajtás maximális gyorsaságáról tanúskodik. Ennek alapvető feltétele, kétségtelenül az volt, hogy a nádor éppen a megyében tartózkodott. Oklevelét Korothnán bocsátotta ki, egy, a török alatt elpusztult, a múlt század végén Koroknya pusztaként még élő (Sárd