Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)
az erősítette meg, hogy a gyenge téeszek felbomlottak, hanem az is, hogy a mármár megalapozott közös gazdaságok többsége is; illetve kivétel nélkül mindegyik jó téeszből is léptek ki). Ezt a véleményüket látszott megerősíteni az MSZMP politikája is; hiszen az ellenforradalmi megrázkódtatás után a hatalom megvédése, majd megszilárdítása volt az elsődleges feladat (s ilyen körülmények között nem tűzhette napirendre a mezőgazdaság szocialista átszervezését). 90 A megye parasztsága körében azonban minden megrázkódtatás ellenérc is gyökeret eresztett a termelőszövetkezeti gondolat: 1957 első felében - a szó szoros értelmében - öntevékenyen, minden felső támogatás nélkül szervezték újjá téeszüket vagy alakítottak új közös gazdaságot. 1957 58-ban nagymértékben megnőtt - a már jelzett okok miatt - a parasztság termelési kedve, erősödött a munkás-paraszt szövetség. 1958 59-re a megyében működő téeszek jelentős mértékben megerősödtek : többségük vonzó példával szolgálhatott az egyéni parasztok számára. 9 ' Az egyéni gazdálkodás viszonyai között a vagyoni különbségek határozták meg a parasztság rétegeződését. A szocialista agrárátalakítás időszakában a parasztság közötti ellentétek, valamint a parasztságon belüli rétegeződést politikai tényezők is befolyásolják. Hosszabb távon mind a kapitalizmus körülményei között (az egyéni gazdálkodás talaján), mind a szocialista agrárátalakítás során a parasztság differenciálódását állandó mozgásban lévő folyamatnak kell tekintenünk. A szocialista agrárátalakítás befejezése után - az egységes szövetkezeti tulajdon megteremtése után - sem tekinthetjük lezártnak ezt a folyamatot, hiszen a szövetkezeti közös földtulajdon bázisán túl a munka szerinti elosztás elve másként és másként alakul a jó, a közepes és a gyenge 98 termelőszövetkezetekben, valamint ugyanazon nagyüzemen belül a különböző munkahelyek 99 is meghatározzák a tagok részesedésének mértékét. így tehát elmondhatjuk, hogy azok az alapvető ellentétek, amelyek az egyéni gazdálkodás talaján - a földtulajdon nagysága által meghatározottan -, illetve a szocialista átszervezés időszakában (beléptek és a még kívülállók egymáshoz való viszonya által meghatározottan) fennállanak, fokozatosan eltűnnek, azonban még (történelmi távlatban is) számolnunk kell olyan, nem alapvető ellcntmodásokkal, amelyek most már a szocialista elosztási viszonyok talaján, de mégiscsak rétegképző erőként működnek. 100 Ezen rétegképző viszonyok ellen hat az állami támogatás minden korábbinál jelentősebb mértéke, valamint az, hogy az MSZMP által követett politika és gazdaságpolitika eredményeképpen jelentős mértékben csökkent a parasztságra rakott terhek aránya. A szocialista átszervezés befejezése, az ellenforradalom utáni konszolidáció, valamint a nemzetközi helyzet alakulása is jelentős mértékben befolyásolja a parasztság politikai tudatának alakulását. Mindezeken túl - úgy gondoljuk - alapvetően befolyásolta a termelőszövetkezetek tagjai politikai tudatának alakulását az, hogy az átszervezés viszonylag rövid idő alatt úgy ment végbe, hogy a mezőgazdaságnak sem bruttó, sem nettó termelési értéke lényegesen nem esett vissza, 101 s bár lényeges mértékben csökkent a parasztság jövedelme az átszervezés évei alatt, ez után azonban viszonylag intenzív és egyenletes volt a mezőgazdaság fejlődése (s a tagok részesedése már 1962-től meghaladta az átszervezés előtti szintet). Természetesen nagymértékben hozzájárultak a Központi Bizottság (átszervezés időszakában hozott) határozatai is c folyamat megerősítéséhez: . . . „a
