Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)
termelőszövetkezetben az embereket a közösség érdekeiért végzett munka, az emberi magatartás, s nem a korábbi helyzet alapján kell megítélni" - mondja az 1962 márciusi határozat. Ez egyértelművé teszi, hogy mind az átszervezés alatt, mind ezt követően a szövetkezeteknek egyenrangú tagja volt szegényparaszt, a volt középparaszt, 1 " 2 s a volt kulák. A fenti eredmények és elképzelések mellett azonban fennállnak még olyan tényezők, amelyek negatív irányban befolyásolják mind az egységes szövetkezeti parasztság kialakulásának, mind a munkás-paraszt szövetség erősödésének folyamatát. Ezek között is mindenekelőtt a viszonylag nagy számú gyenge termelőszövetkezet gazdasági eredményeit kell megemlítenünk. Magától értetődő, hogy a mezőgazdaság szocialista rendszerének jobb anyagi és egyéb körülményeket kell a parasztság számára biztosítani, mint volt korábban, mert csak így várható, hogy a parasztság gondolkodásmódja szocialista irányba fejlődik. 10 * 3 A múlt tovább élését látjuk olyan tényezőkben, mint a volt rétegeződésből visszamaradott elkülönülés jelei is. 10 ' 1 Ezek tehát a téesz-tagok tudatában meglévő, múltbeli maradványokból táplálkoznak. Ha még rá is nyomják bélyegüket az emberek gondolkodásmódjára, azonban már nem antagonisztikus jellegűek. Az a történelmi jelentőségű gazdasági változás, ami a mezőgazdaság szocialista átszervezésével a falu tulajdonviszonyaiban végbement, nagy társadalmi átalakulást is elindított: a parasztság egységes osztállyá alakulásának folyamatát. A cél elérésének legdöntőbb feltétele, hogy a paraszti egység kialakításának anyagi alapja minél jobban megszilárduljon és kiszélesedjen. Ezért szükséges, hogy a még gyenge termelőszövetkezeteket legalább közepes színvonalra kell emelni. Ennek megvalósításához azonban szükség van a jó politikai munkára is (mindenekelőtt a pártszervezetek részéről): 10 '' a Központi Bizottság 1962-cs márciusi határozata a téesz-pártszervezetek tagjaihoz és a szövetkezés ügyéhez hű falusi dolgozókhoz szólva világosan kimondja, hogy „képviseljék következetesen azt az álláspontot, hogy a termelőszövetkezetben az embereket a közösség érdekeiért végzett munka, az emberi magatartás, és nem a korábbi vagyoni helyzet alapján kell megítélni." 10 " A szövetkezeti parasztok szocialista tudatának erősítése nagymértékben függ - a gazdasági és politikai munka mellett - a tagság kommunista szellemű nevelésétől, az ideológiai munkától is. 10 ' Ezen objektív 108 tényeken túl megpróbáltuk szubjektív oldalról is megközelíteni az egységes szövetkezeti parasztság kialakulási folyamatát, azt a tényt, hogy a megváltozott gazdasági bázis alapján hogyan alakultak a téesz-tagság tudati viszonyai. Azaz célunk az volt, hogy - a szociológiai felvétel módszerével 109 - megállapítsuk, hogyan vélekednek erről a társadalmi átalakulásról azok, akik nemcsak cselekvői, szenvedői, részesei és végrehajtói voltak ennek a nagy társadalmi-gazdasági változásnak, hanem akikért - végső soron - ez a változás bekövetkezett: maguk a parasztok. Az elmúlt egy, másfél évtizedben nemcsak a hagyományos falusi gazdálkodás, hanem a falusi életmód is alapvető, mély változáson ment keresztül. A mezőgazdaság szocialista átalakítása és - ezzel párhuzamosan - a faluba betörő iparosítás hatására a falu heterogénebb társadalmi képletté lett, mint a város. Ugyanakkor - mint fentebb a mellette és ellene ható erőket bemutattuk tanúi vagyunk a parasztságon belül a korábbi osztályagozódás megszűnési folyamatának s annak, hogy a termelőszövetkezeti közös tulajdon alapján - egy még ma is tartó folyamat eredményeképpen - fokozatosan kialakul az egységes, szocialista típusú termelőszövetkezeti parasztság.
