Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Tóth Tibor: Az úrbéri viszonyok megszüntetése a mernyei uradalomban

'hagyok barmait letiltották avz urasági táblák tarlóiról és az ugarokról. Magát a : telkenkénti Tegelőilletőséget "is igyekeztek szűken kimérni. Mcgyeszcrte telkenként átlagosan ro" hold legelőt adtak ki 6-15 holdas szélső értékekkel.

29 Az uradaloméban létrejött'egyezségek szerint Nagydobszán 9, Kisdobszán 10, Pettenden 7, Göllén-7, 5,'Mernyén 1-2, végűi Várongon, perrel, 6 holdban állapították meg a legélőrészesedést. Szerencsére módunkban áll a tényleges kiosztást szembesíteni az -eredeti uradalmi tervekkel. E szerint Nagy- és Kisdobszán 14-14, Pettenden és Göllén 10-10, Mernyén 13,'Várongon 10 holdban szerettek volna kiegyezni jobbágyaikkal. Hogy az egyezségek megkötése során az uradalom ilyen, szinte váratlan előnyökhöz juthatott, kétségkívül köszönhette a vármegyei közigazgatás támogatásának. A göllei legelők kiosztásáról szóló hivatalos jelentés a későbbi :napilapok stílusára emlékeztető módon így kommentálta a megegyezést: „A Megyéi Tisztviselő Urak igazságosnak és nagyszerűnek vallották, józanabb része pedig a' jobbágyoknak köszönettel is fogadta, kivévén némely fiatalokat, kik ingerülve az öregebbeket lclármázván, az egész egyességet akadályozták."

30 Nem kívántuk a fentiekben részletesen elemezni a jobbágyfelszabadítás előtti'közéi másfél évtized rendezési pereinek egész folyamatát, szándékosan hagytuk ífigyelmen kívül a rendezés során bekövetkező változásoknak a jobbágyi birtoklásra gyakorolt hatását, mivel csak a földesúri majorsági üzem kiépítését igyekeztünk nyomon követni. Etéren az uradalom igyekezett minden lehetőséget kihasználni, amellyel csak élhetett, Ahol nem volt, pl. Dörgicsén, Mernyén kialakította a majorsági üzemet, ahol már ez megvolt, ott megteremtette az állattenyésztés bázisát, de az úrbéres viszonyból eredő összes nehézséget nem oldhattar meg. Az úrbéres ^.viszonyok teljes rendezése ezek megszüntetésének időszakára maradt. * * * Az uradalom nyomasztó fölényének árnyékában lassan érlelődő és születő -egyezségek, peres eljáirások egész jellegét, méreteit - mondhatjuk, a kilátásait is — megváltoztatták 1848. március közepének az eseményei. A megváltozott gazdasági és politikai viszonyokhoz való alkalmazkodás részint a csak nemrég kialakult íüzemek életképességének a próbaköve volt, másrészt pedig a le nem záródott üzemépítés továbbfolytatásának az alapfeltétele is. Bár 1848 tavaszának európai eseményei a földesúr, a Kegyes Tanítórend számára várhatóak voltak - a Központból Mernyére érkező levelek itt-ott utalnak a bécsi nunciatúrához, illetve a római Kálazantinumhoz közel álló forrásaikra -, a március 15-i pesti események horderejét mégas hibásan becsülték fel, a tüntetést az utcai incidensek egyikeként értékelve. Az uradalom kormányzója így a fővárosból éppen úgy nem kapott pontos tájékoztatást, mint ahogy a megye székhelyéről sem. Kacskovics Mihály ügyvéd, kit Dornay kormányzó éppen a jobb tájékozódás érdekében küldött be Kaposvárra., március 17-én kelt levelében még így írt: ,,Az Úrbéri viszonybóli kibontakozási paragraphusban említett kármentesítésre nézve, sok szó fordult elő. Végtére kimondotta a' többség, hogy nem kell itten érteni a tökéletes kármentesítést, - hanem a' jeleni valóságos haszonnak - ti. a' robotnak, és 9-ednek, a' mely ezudar módon mi azt a' jobbágytól kapjuk - a' szerinti kiváltását. Emlékeztettem én a' T. T. K. K. és R. R., hogy e' féle jobbágyi örök megváltás Magyar Hazánkban nem valami ujj eszme; iszen 1767-be az Ürbér behozatala alkalmával világosan meg volt állapítva, hogy a' melly jobbágy magát a' Robottól, és a' 9-edtől meg váltani örökre is kívánja, szabad választásában vagyon hagyva;