Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Tóth Tibor: Az úrbéri viszonyok megszüntetése a mernyei uradalomban
ti. mindegyik robot napszámot 10 xr-al, a' 9-edet pedig 4 frtval, vagy 24 gyalogrobottal megváltani." 31 Kacskovicsnak ez a megváltozott viszonyokban tájékozódni teljesen képtelen, reménytelenül konzervatív álláspontja szinte teljes mértékben tükrözte Dornay magatartását is, aki szerint Kacskovics fenti előterjesztése „talán legigazságosabb, és talán csak ez az egy kivihető". A várható eseményekre felkészülendő azonban Dornay mindentől függetlenül utasította Zbella Ignácot, az uradalom mérnökét, hogy a majorságokat, illetve a várhatóan majd vitatott területeket községenként mérje fel. A forradalmat követő első hónapok eseményeiben ezentúl nem is vett részt, és sikerrel igyekezett tisztikarát is mindentől visszatartani. Zbella mérnököt, pl., aki „akarata ellen, csak nem erőltetve választott Kapitánynak", épp úgy mentesítette a nemzetőri szolgálat alól, mint ahogy saját magát is töröltette az önkéntesek listájáról. 32 Az uradalom vezetésének passzivitásától eltérő volt a Rendkormány magatartása. Az újonnan kinevezett kormány Pestre költözésének szinte az első pillanatától kezdve megkeresték a szükséges kapcsolatokat ahhoz, hogy a várható eseményekről idejében tájékozódhassanak. Július elején egy háromtagú bizottmány érkezett az uradalomba, mivel a „Kegyes Rend az úrbéri változások által történt károsítását tudni akarja, hogy kellőleg intézkedhessek és jövőjéről gondoskodhassak." 33 E bizottság működésének volt az egyik alapdokumentuma Zbella már említett összeírása (I/2. tábla), és az elkészült jelentés eredménye volt, hogy a szeptember 3-10-e között tartott rendi Kiskáptalanon a korábbi rendi vezetéssel együtt Dornayt is menesztették, helyére a már egy éve az uradalomban működő Töttösy Eleket állítva. 3 ' 1 Miközben az uradalom vezetése tanácstalanul keresgélte az új helyzetből való kibontakozás útjait, a falvak népe, különösen ott, ahol a korábbi peres tárgyalások nem jártak eredménnyel, megkezdték a vitás kérdések egyoldalú rendezését. Ténylegesen megváltoztak a volt jobbágyok igényei. Bár a főkérdés még mindig a legelők kérdése volt, de most már a birtoklási viszonyok rendezésének szándékán túl a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatását is el akarták érni. 3 '" 3 Attalában például a szőlődézsma behajtása akadozott, a birtokosok az egyházi tized megszűnésére való hivatkozással tagadták meg fizetését. 30 A legelőkérdés rendezetlensége által keltett forrongások ismeretesen függtek össze azzal, hogy a forradalmi eseményeket éppen tavaszi és nyári hónapok követték. 3 '' A Kapos-völgyében lévő falvak kiterjedt állattartása alig-alig élt meg a minden reguláció ellenére is sok kárt okozó patak völgyének szűkös legelőin. A homoki községi elöljárók pl. - mint Illés Antal taszári ispán jelentette - „azon elvből, hogy a' homoki határ többé nem az előbbi birtokosé, hanem az övék", az uraságnak a legelőn lévő 114 db birkáját behajtották a tisztilak udvarába. 37 A taszáriaknak Svastics Lajos főbíróhoz küldött kérvénye hasonlóképpen a tulajdonviszonyok megváltoztatását célozta, amikor határukból az uradalom teljes kitiltását kérték, mondván: a „Taszári határban pusztai földnek meg az elődeink sem hallották hírét". 38 A másik szomszéd faluban „a Fonói Ifjúság" a pár évvel korábban a közös legelőből kialakított urasági dióskertet teljesen kiirtotta, az elvett ökörtilosból pedig az uradalom legelő állatait a szomszéd falvak határában szétkergette. 39 A jobbágytörvények hírére a használt földjeitől sebtében megfosztott 54 dörgicsei és akali cenzualista az országgyűléshez fordult védelemért, mint írták: „Felséges Fejedelmünk és édes Magyar Hazánk védelmére mi is fegyvert fogni készek vagyunk, ... az élő földeket és réteket részünkre visszaítéltetni méltán
