Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején
hitbizományba kapó örököst, hogy büszkeséggel fogadja el a mezőváros első díszpolgárságát. Hisz a „Hetesi gyöp" mellett a város határában fekvő Husztitarlón is lóversenyek voltak, a lótenyésztés gondolatát népszerűsítő tervei nyomában, megalakulván a mezőváros falai között: 1835-ben a Somogy megyei Lótenyésztő Társaság is. A megyének pedig már 1828 júliusában megküldte a ,,Lovakrul" írt műve néhány példányát is, kérve munkájának, "részvevő hajlandósággal való fogadását". 45 De aligha mehetnénk el Széchenyi neve mellett a megyében, ha a Husztitarló versenyparipái mellett nem említenénk a vízen járó „gőzparipa" álmát, újabb szívügyét a balatoni gőzhajózást, amelyről erős hittel és nagy bizakodással írta kiadványában: „Csak egyetlenegy gőzösnek a megjelenése is a Balatonon oly fordulatot tenne e gyönyörű víztükör mostani szunnyadozó létén, annyira nevelné az egész vidék életerejét." 46 Valóban a reformkor emelte a magyar köztudatba a Balatont, a ,Csudálatos" tavat, amelyet megyénk egyik jeles litterátora: Pálóczi Horváth Ádám nevezett el találóan - elsőként - „Magyar Tengernek, amely az egész honé ugyan folytatta Széchenyi idézett munkájában -, mert Magyarország csak egy, de különösen Zala, Somogy és Veszprémé, melyek a magyar fődnek olyannyira fénylő gyöngyei." 47 Lezárásul még röviden csak a Berzsenyi koszorúról teszünk említést. Berzsenyi halála után, 1843. április 30-án Döbrentei Gábor, Buda kerületi országos főbiztos, Somogy táblabírája, az általa kiadott Berzsenyi összes műveiből egy példányt az özvegy és gyermekei nevében a Megyei Könyvtárnak adományozott. Beadványában joggal hivatkozott arra, hogy Berzsenyi Dánielnek csak a neve említésére is - tapasztalata szerint - a „tisztelet érzelme futja meg tekintetes Somogy vármegye lelkes fiainak keblét, mivel élénken érzik, hogy e lantos költér a magyar nemzetnek egyik büszkesége, olyan, minő Európa mívelt birodalmai közül egy sem hagyma már dicsőítés nélkül, mert megtanulták a lángészt országuk fiának szívesen vállani". 48 A megye Döbrentei beadványára emlékbizottságot alapított az alispán elnöklete alatt. A bizottság 2000 ezüst forint egybegyűjtését tervezte, részben emlékműve felállítására, részben pedig új irodalmi művek jutalmazására. Az így összegyűjtött pénzből Berzsenyi-alapot szándékoztak teremteni, amelyből tudományos munkákat jutalmaztak volna az ezüst „Berzsenyi-koszorú"-val. A megye a Berzsenyi-koszorú kiosztását a Magyar Tudós Társaságra szándékozta bízni azzal kikötéssel, hogy az ünnepélyes jutalmak átadására Somogy megyét minden esetben meg kell hívni. * * * Az iskolánkívüli közművelődés területeit vizsgálva azonnal szembeszökő, hogy a végleges megyeszékhellyé váló mezőváros falai között - korszakunkban igen jelentős közművelődési intézmények alapításával találkoztunk. E kulturális felépítményben mindenkor nyomon követhetők a reformkori köznemesi elemek előremutató vívmányai (az első gimnáziumok, a Megyei Könyvtár és az Olvasó Egylet, a kórházalapítások, a folyószabályozások, a theátrum-szervezések, a kaszinó építések, a lóversenyek, a balatoni problematika stb.), de megtalálhatóak közöttük a megyei székhely rangjáért és csinosításáért mindenkor áldozatkész mezővárosi polgárság aspirációi is.