Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején

rint volna ehhez szükséges . . . Néhányan Bajomra gondoltak, hogy ott mind a telket, mind a kívánt téglát Festetics Antal adná hozzá, de a többség Bajomot nagyon sáros helynek tartja, szállást sem tud nyújtani és nincs jó ivóvize, ezért Kaposváré az elsőség ..." „Mi volna, ha a telket a Herczegtől kérnék, vagy néhány házat felbecsültetnének vármegyeház számára, vagy őfensége felajánlana egyet e célból?" . . . „De akkor Kaposvárt előbb vendégjogadót kellene építeni (diversorium) s a mostani vármegyeházát iskolának rendelni. . . Jobb kocsmára is szükség volna."

u Sem iskola, sem vendégfogadó, sem ülések tartására alkalmas és tágas megyeháza nem volt a mezőváros falai között, amellyel a hosszú évtizedek alatt kivívott megyeszékhelyi rangot vitán felül biztosíthatta volna a város, a maga számára. Még közvetlen postajárata sem volt, amely pedig jelentősen elősegítette volna a megyeszékhelyi közigazgatás központi szerepének a növekedését. A Kaposvár-Székesfehérvár közötti közvetlen postajárat tervének megvalósításáról, amelynek az engedélyezését már a vármegye 1792. december 6-án kérelmezte, azt állapították meg, hogy „ . . .was den projektierten, ganz neu zu aufrichtenden Kurs von Stuhlwcissenburg nach Kaposvár anbelangt, würde dieser nicht minder und zwar in dreifacher Absicht nützlich sein" s felsorolták, hogy miért lenne az államnak, de magának a megyeszékhelynek is hármas haszna a közvetlen postajáratból: „Mindenekelőtt, mert Littoraleval lenne kapcsolatban Kanizsán keresztül, másodszor, mert Kaposvár e megye központja s így az ország minden részével levelezik, főként Budával, amelyet eddig csak Pécsen, vagy Körmenden keresztül tudott megközelíteni, harmadszor pedig azért, mert amennyiben ez az út létrejön, Budának és Pécsnek az összeköttetése is hosszabb úttal rövidül, mint az eddigi, amely Mohácson át vezetett Pécsre."

1

' A mezővárosok súlya és jogállása Somogyban jelentéktelenebb, mint az ország bármely megyéjében, fejlődésük elmaradottabbnak, késleltettebbnek látszik már a XVIII. században, mint a szomszédos vármegyék területén.

,,a Mindezt Kaposvár, még inkább a többi megyebeli mezőváros - 1830-ban 13 volt a számuk - esetében is így érezzük. Noha a földesuraknak sohasem volt közömbös e mezővárosok piaci helyzete, jogállásukra, önkormányzatukra nézve azonban mindig indiferensebb volt a magatartásuk. Általában szívesebben szorították vissza mezővárosaikat a jobbágyfalvak viszonyai közé, noha az uradalmi központ biztosította piaci előnyök inkább a közgazdasági tényezőket erősítették, mintsem az önkormányzati érdekeket. Míg azonban a kései feudalizmusban a megyeszékhely mezőváros használta fel az uradalmi alközpont piaci előnyeit, addig a kapitalizmus első felétől kezdve, már az uradalmi alközpont használta fel a megyei székhelyváros centrális igazgatási és közlekedési előnyeit. A XVIII-XIX. századi dunántúli városok fejlődésében a termény-és a gabonakereskedelem igen jelentős szerepet játszott. E kereskedelmi tőke gyarapodásában - különösképp a XIX. század második felében - már nem a vasútteremtő iparé volt a kezdeményező szerep, hanem az ipart és a kereskedelmet teremtő vasúté volt az elsődleges érdem. Háromszorosan találó ez Kaposvárra, mivel nemcsak a piaci, hanem a termelőipari funkciójában is a vasút játszotta a döntő szerepet, sőt harmadik funkciójának: azaz a megyeszékhelyi közigazgatási központ kialakulásának a perdöntő bizonyítékával : a vasút centrális kiépítésével tudta csak felszámolni a XIX. század második felében még rendkívül hátrányos és kedvezőtlen közlekedési helyzetét is.